ÜVEGABLAKOK

Hétfőtől újra állványok sorakoznak templomunk mellékoltárai mellett, azzal a különbséggel, hogy magasabb és költségesebb állványzatot kell biztosítanunk a szakember számára. Megkezdődik ugyanis az 1905-ben, Palka József budapesti műhelyében készült ólomüveg-ablakok restaurátori vizsgálata. 
A munkát Mester Éva DLA Ferenczy Noémi-díjas restaurátorművész, üvegtervező végzi. Restaurálási munkáit megtalálhatjuk a bp-i Szent István Bazilikában, a Mátyás Templomban, a Honvédelmi Minisztérium kápolnájában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen stb. 
A restaurátori felmérést követően ablakaink pontos állapotáról kapunk képet. Az információk birtokában megbecsülhető az ablakok restaurálásának költsége, így egy lépéssel közelebb leszünk a felújítás költségvetésének összeállításához.
(forrás: Felsőváros kisújság)

ÖSSZEFOGLALÓK

http://www.monitorpress.eu/ro/hu/egyhazmegye/3062-megtalaltak-a-szegedi-minorita-templom-barokk-kriptajat
http://mno.hu/?v=58787
http://www.youtube.com/watch?v=5calxgnSsAA&feature=youtu.be
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/04/07/11/Delta_2012_aprilis_7_.aspx

EGY KIS ETIMOLÓGIA

A templom alatti, frissen feltárt térrel kapcsolatban többekben felmerült a kérdés, hogy pontosan hogyan is kellene nevezni. Altemplom vagy kripta? 

Lássuk:

Wikipédia: "A kripta a temetkező helyek egyes fajtáinak összefoglaló neve. Görög eredetű szó; kezdetben föld alatti temetkezőhelyet jelentett. A középkorban legjellemzőbb típusa a templomok keleti felén, a szentély alatt épült altemplom volt, ahová nemcsak egyházi és világi méltóságokat temettek, de ott őrizték a fontosabb ereklyéket is."

Magyar-francia szótár: "Altemplom = crypte"

Latin-magyar szótár: "Crypta = boltív, boltozat, boltozatos pince, kripta, pince"
Magyar-latin szótár: A magyar altemplom szónak nincs egyértelmű latin megfelelője.
Magyar Etimológiai Nagyszótár (Tótfalusi-féle): "kripta szó jelentése = A latin crypta ‘fedett folyosó, föld alatti boltozat’ átvétele, ennek forrása a görög krüpté (‘fedett boltozat’), a krüptosz (‘fedett’) főnevesült nőnemű alakja a krüptó (‘elrejt, betakar’) igéből. Lásd még kriptográfia, kripton."

(a magyar-angol altemplom=undercroft, crypt vagy a magyar-német altemplom=unterkirche párosításokba a latin és görög értelmezések után már nem is érdemes belebonyolódni)

A kor építészeti szokásait, lehetőségeit figyelembe véve a földszinti, a nagyközönség által az "alapfunkcióra" használt tér alatti - jellemzően boltozatokkal fedett - teret, templomok esetében sohasem pincének, (BME Építészettörténeti Tanszékén tanultak alapján) hanem magyarul altemplomnak, franciául és/vagy latinul - a görög előzmény nyomán - cryptának nevezzük, függetlenül attól, hogy konkrétan temetésre vagy egyéb egyházi funkcióra szolgált.

Összefoglalva:

Gyakorlatilag a két kifejezést templom alatti tér esetében nem igazán lehet egymástól egyértelműen szétválasztani, érdemben ugyanazt jelentik.
(Ennek megfelelően - az érthetőség kedvéért, bár lehet, hogy kissé önkényesen - a teret altemplomnak, a benne lévő, 4-5-6 sírt tartalmazó építményeket pedig kriptáknak nevezem)

KRIPTÁK

Az altemplomban talált kripták és a bennük lévő sírok fotói tekinthetők meg a "KRIPTÁK" oldalon.
(http://templomfelujitas.blogspot.hu/p/altemplom.html)

A zárt sírok egy része névvel, dátummal ellátott, így ezek esetében egyértelműen van lehetőség a temetettek egyfajta beazonosítására.
A zárt, felirat nélküli, vagy most egyáltalán nem beazonosítható feliratnyomokkal rendelkező sírok esetében jelenleg a "FORRÁSOK" oldalon lévő "Temetettek jegyzéke" jelenti az egyetlen támpontot.

(A fotók készítésében Zombori István kollégám volt segítségemre)

ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATOK

A mai napon kerül sor az altemplomban talált sírok előzetes szakértői szemrevételezésére.

Dr. Horváth Ferenc régész kezdeményezésére a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékét vezető Dr. Pálfi György egyetemi docens koordinálásával a tanszék antropológus szakemberei tartanak helyszíni bejárást, tájékozódnak a konkrét helyzetről és az esetleges későbbi kutatások, vizsgálatok lehetőségéről. 

Dr. Pálfi György vezette a Győri Bazilika Héderváry kápolnájában őrzött, és Szent László királyunknak tulajdonított koponya vizsgálatait is.

(forrás: http://weborvos.hu/regionalis_hirek/szent_laszlo_koponyaereklyejet_vizsgaltak/184043/)

SÍRKAMRÁK

A megközelíthetővé vált altemplom-kripta térben a jelenlegi járószint felett az előzetes vizsgálatok alapján - bár egy-két helyen nem egyértelmű a kamrák száma - mintegy 63 db sírkamra található. Ezek közül 24 nyitott, 39 lezárt állapotban van, 3 nyitott sírban emberi maradványok látszanak. A sírok közül méretük alapján 6 db feltételezhetően gyermeksír. (az írott források konkrétan említenek gyermek temetéseket is)

A lezárt sírkamrák feliratai eltérő állapotban vannak, a magasabb szinten lévők közül több olvasható, az alsóbb részeken lévők feliratai csak nyomokban vagy egyáltalán nem látszanak. A látszó feliratok 1700-as évek végi dátumokat mutatnak.

A sírkamrák nagy része egy szabályos szerkezetű, egybefüggő térben van, egy kisebbik része a nagy tértől elkülönült, ahhoz kis, szabálytalan alakú folyosó szakasszal csatlakozó, eltérő szerkezetű térben található.

A TISZA-PARTI TEMPLOM

A két térkép templomunk szempontjából azért érdekes, mert az egyik korábbi bejegyzésben szereplő de a tatárkori "vízállapotokat" mutató térkép adatait erősítik "kissé" későbbi időkben, és jól láthatóan mutatják, hogy a Felsővárosi templom közvetlen tőszomszédságában, gyakorlatilag a mai Tímár utca és Sajka utca közötti területen a  Tisza egyik medre húzódott.
Az 1764-es katonai térkép a vár tervezett, de nem megvalósult erődítési munkái bemutatására készült, de azon pillanatot ábrázolja, amikor a templom már állt, a rendház viszont még nem.

Az 1776-os állapotot mutató Balla térkép pedig a mai Bertalan híd helyén akkor volt sziget mellett  a lassan elmocsarasodó felsővárosi Tisza ágat, a már felépült rendházat és az akkori telekosztást mutatja.

A térképekért köszönet Kratochwill Mátyás volt kollégámnak.

ÚJABB ÉRDEKESSÉGEK

A mai nap folyamán a feltárt tér egyik távoli sötét pontján egy újabb lépcső maradványa került elő, ez az altemplomból közvetlenül a Tímár utcára vezetett fel. Ugyancsak a belső tér felőli vizsgálatkor derült ki, hogy a Tímár utca felőli templomfalon látható falszellőzők közül az egyik az altemplom eredeti szellőzőablaka illetve annak vasrácsa elé lett beépítve, és ez folyamatosan az altemplom szellőzőjeként működött.
A feltárt térben lévő kripta jellegű sírok számbavétele és vizsgálata mellett az elkövetkező idők egyik fontos feladata lesz az altemplom padlójának átvizsgálása annak kizárására illetve esetleg rögzítésére, hogy van-e a padló alatt bármilyen egyéb szerkezet vagy esetleg sír. Előzetes megbeszélésünk alapján ezt a már az előkészületi munkákban is nagy segítséget jelentő georadarral az SZTE munkatársa dr. Sipos György fogja végezni.

MOZGÓKÉPES BESZÁMOLÓ

Mivel a frissen feltárt terek a közönség számára jelenleg még nem megközelíthetőek, az érdeklődők az alábbi beszámolóban láthatnak mozgóképeket a Felsővárosi templom alatti részekről:

http://mno.hu/?v=58787

A magyarkurir.hu katolikus hírportálon Gellért beszámolóját lehet olvasni, melyben nagyon jól összefoglalja a jelen helyzetet, illetve a történések jelentőségét:

http://www.magyarkurir.hu/hirek/megtalaltak-szegedi-minorita-templom-barokk-kriptajat

RÉGÉSZETI VIZSGÁLAT

A mai napon helyszíni bejárást tartottak a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, melynek során megtekintették az előkerült altemplomot és a templomfal külső oldali alapfeltárásait. 

Az altemplom megtekintésekor Szarka József régészeti osztályvezető az előkerült tereknek és síroknak komoly kultúrtörténeti értéket és jelentőséget tulajdonított - magyarországi előzménynek csak az 1994-ben feltárt váci domonkos templom altemploma tekinthető - az altemplom és a benne lévő 18. századi sírok vizsgálatát a Múzeum munkatársai rövid időn belül megkezdik. 

A szentély mögött előkerült falazatok és a Tímár utca felőli oldalon talált - Horváth Ferenc régész szerint feltehetőleg a barokk kor előtti - leletek vizsgálatát pedig régészeti feltárás keretében fogják elvégezni, a lehetőség szerint kihasználva még a rendkívüli szárazság miatti különlegesen alacsony talajvízszintet.

ALTEMPLOM FELSŐVÁROSON

A mai napon feltárási munkánk eddigi legnagyobb és legjelentősebb állomásához értünk azzal, hogy az eddigi közös munka eredményeként megtaláltuk a keresett altemplomot. Az együttműködő szakértő csapat emiatti örömét csak tetézi, hogy a templommal együtt 1760 táján épített és az 1870-es években lezárt, azóta  gyakorlatilag elfeledett térbe bejutva belülről felfedeztük a levezető lépcsőt is.
Az altemplom meglepően jó állapotban van és eddigi félelmeinkkel ellentétben nincs feltöltve, gyakorlatilag felemelkedve lehet sétálni a térrendszerben. A korábbi műszeres vizsgálatok által már jelzett helyen egy nagy összefüggő tér van, amelyet különböző állapotú kripta jellegű sírhelyek tagolnak.
A templomtér bal hátsó részén kezdett szabályos feltárási munka részeként először egy 40/40 cm méretű födémáttörést készítettünk, amelyen keresztül már le lehetett ereszkedni a feltárult térbe. A nem mindennapi élményt a következő fotókkal szeretném megosztani az érdeklődőkkel:

A tégla födémboltozat felső íves felületének egy megtisztított része.

Az első pillanat, amikor feltárult az alsó rész.

Az első látvány, amit egy a nyíláson ledugott fényképezőgép örökített meg.

Majd a kiszélesített nyíláson lebújva már ez a látvány tárult elénk.

Az altemplom a templom teljes szélességében a karzat utáni két pillérközben, cca 13*13 m alapterületi méretben található a padló alatt, kiegészülve a jelenleg használt szószék irányában és a Lourdes-i oltár irányába egy-egy bővülettel. 

És az alulról-belülről láthatóvá vált lépcső, amely eredetileg a Lourdes-i oltár előtt indult le, de utólag egy tégla boltozattal le lett zárva, így a templomtér felől nem látszódott. 

Az új fejlemény természetesen újabb régészeti közreműködést is igényel, különös tekintettel a külső részeken végzett alapfeltárások során előkerült és láthatóvá vált szerkezetekre.

Öröm az ürömben, hogy az egyébként komoly károkat okozó rendkívüli aszály a kutató munkánkat nagymértékben segítette, hiszen a meglepő és ritka mértékben alacsony talajvízszint miatt az alapfeltárások akadálytalanul elvégezhetőek voltak.

MTV1 DELTA

Az MTV 1 Delta című műsorának április 7-i adása (15:50-től) foglalkozott templomunkkal.
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/04/07/11/Delta_2012_aprilis_7_.aspx

FELTÁRÁSOK, KUTATÁSOK

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kérelmünkre adott engedélye alapján megkezdődhetnek a statikai és felmérési tervek folytatásához szükséges szerkezeti feltárási munkák, amelyek részben a látható épületszerkezetek vizsgálatát, részben pedig a jelenleg nem látható, nem megközelíthető épületszerkezetek megközelítését, feltárását célozzák.
Az engedélykérelmünkben felsorolt és engedélyezett feltárási helyeket aszerint rangsoroljuk, hogy melyik milyen elvi "eredményt" tartogathat, hiszen egy-egy feltárás eredményének függvényében további - egyelőre prognosztizált munkák - módosulhatnak, esetleg elmaradhatnak.

Elsőként a rendházi pincerész templom felőli végfalán lévő utólagos elfalazások bontásos vizsgálatára kerül sor.  Az építész és statikus ellenőrzés alatt zajló feltárási munkákat folyamatosan dokumentálni kell, ennek első mozzanataként a mai napon tájékoztattam a KÖH eljáró képviselőjét, Petvai Ferencet a munkák megkezdéséről.

ELEKTRONIKUS TERVFELDOLGOZÁS

Miközben zajlik a kutatási-restaurálási engedélykérelmeink elbírálása, elkészült a felmérési tervek jelenleg ismert állapotot tükröző háromdimenziós változata.

A templom főbejárata

Ezek révén a további tervezési munkálatok lényegesen korszerűbben és hatékonyabban végezhetőek, arról nem beszélve, hogy a képi megjelenítés is sokkal látványosabb mint a hagyományos kétdimenziós verziónál.

A minorita templom madártávlatból

Néhány beállítás a toronyról.

Torony

Olyan nézőpontból, ami gyakorlatilag csak légi felvétellel lenne lehetséges.

Ahogy fentről látszik

Tetszőleges nézőpontból, és közelítéssel.

A pontos idő itt látszik

A felépített virtuális modell belső felvételeket is lehetővé tesz. 

A karzatról

A karzat felé

És a szerkezeti megoldások is könnyen bemutathatóak.

A rendházi rész tetőszerkezete

A néhány évvel ezelőtt, Libor László kollégám által hagyományos módon készített felmérési tervek elektronikus feldolgozásában Kardos Imre kollégám volt segítségemre.

ÜVEGABLAKOK ÁLLAPOTA

Az üvegablakok egyik kutatója, Sós Károly osztott meg velem néhány gondolatot, annak kapcsán, hogy a szegedi minorita templom üvegablakait Palka József készítette:

"Ez egy meglepetés  számomra, hiszen  az ismert volt, hogy Benczúr Gyula  1875-ben festett " Vajk megkeresztelése" című képét már 1899-ben viszontláthatjuk üvegablakon is. Például Pannonhalmán, illetve Budapesten is (más-más alkotóktól ), de Palka Józseftől eddig ez ismeretlen volt. A fotón jól látható, hogy az ablak festése erősen megkopott, valószínűleg már  kézzel le lehet seperni róla a maradékot. Ugyanilyen végállapotban vannak a -  szomszédban  -  Aradon a Pádovai Szent Antal templom Palka -ablakai is. Hozzáértők egy része szerint ez a már eredetileg is rosszul beégetett festék miatt van, más részük szerint pedig ott fordul elő, ahol a templomban sok cementes és/vagy meszes vízpárával járó munkálatokat végeztek, például aljzatbetonozás, vakolás, újrafestés, stb..és az ablakokon lehűlő pára megbontotta a felület némely alkotórészét."

(Megjegyzésem: Ezek mindegyike előfordult a mi templomunkban, úgyhogy valóban lehettek okai a jelenlegi állapot kialakulásának)

PALKA JÓZSEF

A kép bal oldalán alul, a kék színű csík felett a jó szemmel rendelkezők felfedezhetik a mester, Palka József nevét és a Budapest szót.

KOVÁCSOLT VAS RÁCS

A templom bejárati részén megkezdődtek a korábbiak során előkészített és engedélyeztetett bejárati kovácsolt vas szerkezet elhelyezési munkái. Ennek kapcsán láthatóvá vált a karzat két oszlopánál a gyakran emlegetett 1938-as víztelenítési munkálatok során épített előtétfal szerkezet, mögötte pedig látszik a barokk templom eredeti falfelülete.

KUTATÁSI KÉRELMEK

A mai napon hivatalosan beadásra került a templomra vonatkozó szerkezeti feltárási kérelem valamint a faszobrászati, festő és üvegrestaurátori kutatási kérelem. Az ügyben illetékes Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal a kérelem elbírálása után fog hivatalos engedélyt adni a fenti munkálatokra. 

RÉGÉSZETI SZAKVÉLEMÉNY

Dr. Horváth Ferenc régész templomunkkal kapcsolatos szakvéleménye a "KUTATÁS" oldalon olvasható. 

Az eddigi - bizonyos forrásokra alapuló - ismereteinket, illetve inkább feltételezéseinket egy szempontól módosítja, ugyanis kizártnak tartja, hogy templomunk helyén a barokkot megelőző domonkos templom előtt - a tatárkorban - is állt volna templom. A domonkos rendi templom esetében azonban nem tartja kizártnak, hogy nemcsak az alapjai, hanem esetleg egyes falszakaszai is beépítésre kerültek a barokk épületbe.

AZ OLTÁR MÖGÖTT ELŐKERÜLT PÉNZ

A kutatómunkában közreműködő Dr. Horváth Ferenc régész által készített szakvéleményben a még karácsony előtt a szentély mögött-alatt előkerült pénz is szerepel, amiről időközben kiderült, hogy II. József 1782-es verésű egykrajcárosa. 

ÜVEGRESTAURÁTOR

A mai napon került sor a templom ablakaival foglalkozó üvegrestaurátor helyszíni szemléjére. Az építész és  statikus részvétellel történt bejárásról Gellért sem hiányzott, az üvegablak specialista szakember szemét pedig nem nem kerülte el  az, hogy az ablakok rendkívül rossz állapotban vannak, a tok nélküli, a széleken közvetlenül a falhoz rögzített üveglapok részben a körítő szerkezet mozgásai, részben a korábbi javítgatások miatt helyenként a kiesés határán állnak, a hajdan nyitható ablakszárnyak nyílófelületeinek üveglapjait helyenként valóban csak a Szentlélek tartja. 

A festett üvegfelületek mellett a külső oldali védőüvegek is felújításra várnak, részben állapotuk, részben szerencsétlen konstrukciós felépítésük, a képek osztásrendszerétől független osztóbordáik miatt, amellyel az üvegablakok képeinek belső tér felőli megjelenését zavarják, így esetükben a felújítás gyakorlatilag teljes cserét fog jelenteni. 

Mester Éva DLA, Ferenczy Noémi díjas restaurátor, műemlékvédelmi szakértő személyének megjelölésével a plébánia a meglévő állapot áttanulmányozása után első lépésben kutatási-vizsgálati engedélyt fog kérni a Kulturális és Örökségvédelmi Hivataltól. 

RENDHÁZI NAPLÓ 1763-1767

A napló magyarra fordítása során újabb érdekes írásos adalékok, utalások, bizonyítékok kerülnek elő a templom kriptájára vonatkozóan. A korabeli statikai problémák és azok kezelése mellett számos temetettel kapcsolatban konkrétan említi a napló írója a kriptát. Egy helyen a kripta falába utólagosan épített ablakokról is szó van.

Ne felejtsük el, hogy akkoriban a környező terepszint minimum egy méterrel a jelenlegi alatt volt. 

A teljes fordítás a számunkra most legfontosabbnak tűnő kiemelésekkel a "FORRÁSOK" oldal alján olvasható.

(A templomfelújítástól függetlenül is érdekes olvasmány az 1760-as évekbe történő bepillantást adó napló)

RONCSOLÁSOS FELTÁRÁSOK

A műszeres vizsgálatok és a levéltári kutatások olyan szintre kerültek, hogy lehetővé és indokolttá vált a statikai szakvélemény folytatása miatt is fontos és oly sokszor emlegetett roncsolásos vizsgálatokra vonatkozó konkrét engedélykérelem összeállítása. A Kultúrális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH) benyújtandó kérelmünk mintegy 30, konkrét szerkezeti feltárási helyre vonatkozó része a "KUTATÁS" oldalon olvasható.

ÜVEGABLAKOK

Templomunk felújításának részét képezi az üvegablakok rendbetétele, restaurálása is.

A körítő falazatok esetleges deformációja ugyanis ezeket is veszélyeztetheti túl magának az ablakszerkezetnek és üvegbetéteknek az idő múlásával egyébként is bekövetkező állagromlásán. Templomunk üvegablakai  - mint ahogyan a kép alján is látszik - 1905-ben készültek, Palka József neves budapesti üvegfestő mester munkájaként.

Palka József korának egyik legtöbbet foglalkoztatott üvegfestő mestere volt, hirdetése a Magyar Állam című politikai napilapban is megjelent az 1800-as évek legvégén.

Munkásságával  a Magyar Katolikus Lexikon szerint számos rangos kiállítási díj mellett 1912-ben elnyerte X. Pius pápától a pápai arany érdemkeresztet.

TŰZVÉSZ?

Hogyan terjedtek a rémhírek a történetírásban is. 

A vonatkozó források az 1887-es tűzesetet "tűzvészként" tartották számon, melyben a templom nagy kárt szenvedett. A levéltári kutatások adatai némileg árnyalják a képet. 

A "TÖRTÉNET" oldal alján olvasható a korabeli hiteles beszámoló.

ÚJABB ÉRDEKESSÉG

Egy ilyen kutatómunka folyamatosan szolgál érdekességekkel. A lenti szöveg elolvasása után, az ember más szemmel kezdi nézni azokat a részleteket, amiket egyébként 40 éve lát és majdnem kiverik a szemét. És újabb dolog derül ki. De először olvassuk a szóban forgó szöveget:

1894. február 7. "Kezdetét vette a nagyböjt. A hívők nagy serege volt a reggeli szentmisén, mely alatt ájtatosan jöttek hamvazásra. Délután 3 órakor pedig megkezdődött a nagyböjti délutáni isteni tisztelet Szentségkitétellel. A nagyböjti szónoklatokat Nt. Lővik Iván segédlelkész fogja tartani. Ma mondotta az elsőt. A templom a szószoros értelmében zsúfolásig megtelt ájtatos hívekkel, úgy hogy a szónok a hívek serege között alig tudott a szószékhez jutni. Adja az ég kegyes Ura, hogy ezen isteni tiszteletek a hívek lelki üdvére és mennyei jó Atyánknak dicsőségére legyen."

Eddig úgy tudtuk, hogy a szószékre az oldalfolyosó emeletéről lehet kijutni. 

De nézzük csak azt a szószéket!

A szentély felőli oldalon valóban látszik az egykori feljárat helye. 

FORDÍTÁSOK

A Csongrád Megyei Levéltárban található latin nyelvű minorita rendi iratok fordítási munkálatai Siptár Dániel történész jóvoltából javában zajlanak. 

Az elkészült részek bemutatására külön oldalt hoztam létre, "FORRÁSOK" címmel. 

A kriptára vonatkozó részeket külön kiemeltem. A kriptába a kezdeti időkben temetett világi személyek egy részének  névsora - az első 40 fő - is önmagáért beszél, és ezek együttesen az egyébként a műszeres kutatások révén már tényként kezelhető altemplom-kripta kérdést az írott források oldaláról is egyértelművé teszik.
A kriptában egyébként ide temetett felsővárosiak mellett akkori közéleti szereplők nevei is feltűnnek, mint például Szörényi Ignác Csongrád Megye alispánjának, vagy Khlosz Mátyás Békés Megye egykori alispánjának neve.
A kriptára utaló kitételek kutatása miatt első körben a korai írásokat vizsgáltuk, a későbbiek további eltemetettekről is említést fognak tenni. 

DELTA

Hétfőn az SZTE munkatársai az M1 tévécsatorna Delta című műsora számára készítettek összefoglalót az elindult előmunkálatokról és az altemplomot felderítő georadar vizsgálatokról, ahol dr. Sipos György maga ismertette az általuk végzett kutatásokat. 

TEMPLOMUNK A PANORÁMA MŰSORÁBAN

Még karácsony előtt készült a templomfelújítás elindult munkálatairól ez az összeállítás:
http://www.youtube.com/watch?v=oNTpG8cNxgk

KORMEGHATÁROZÁS

A belső padlószint alatti, de a külső terepszinttel közel egyező magasságban vett minta kormeghatározása alapján a kivett tégla készítésének ideje a barokk korra, a templom építésével közel egybeeső időszakra datálható, tehát ez a mintavétel még nem igazol középkori eredetet ezért Dr Horváth Ferenc régész egy mélyebb helyről történő mintavételt tart indokoltnak. 

TOVÁBBI ÍROTT FORRÁSOK

Talán nem számít "kegyeletsértésnek" ha az altemplomot kutató munkánkhoz újabb adalékként egy 1768-ból való végrendeletet vizsgálunk. A végrendelet írója az első oldal felső harmadában külön megemlíti arra vonatkozó kívánságát, hogy a Felsővárosi Minoriták templomának kriptájába temessék el. 

"Lelkemet ajánlom az én Teremtő Istenemnek, Testemet pediglen az föld gyomrának, hogy halálom után temettessék Tisztelendő Minoriták Templomjokban lévő Kriptájában."
Ez a másik testamentum ugyancsak a Minoriták Templomának kriptáját említi, mint kívánt temetési hely:

GEORADAROS VIZSGÁLAT

Az SZTE-ATIKÖVIZIG munkatársai elkészítették az általuk végzett georadaros vizsgálat összefoglaló kiértékelését. Ennek főbb megállapításai az alábbiak:

1. A templomhajó alatt, a második és harmadik pillérközben cca 3*3 m-es raszterben egyértelműen altemplomra utaló boltozatok láthatóak, amelyek alatt a műszeres vizsgálat szabad, levegővel töltött üregeket érzékelt.

2. A templomhajó alatti altemplomhoz kapcsolódóan három helyen is olyan jelek érzékelhetőek, amelyek egyértelműen  utólagos földbetöltést mutatnak. Ezek az utólag beépített lift gépházának ajtaja alatti terület, az oldalfolyosónak a sziklakápolna mögötti szakasza, valamint az oldalfolyosónak a jelenlegi templombejárat közelében lévő hely. A vizsgálat következtetései szerint - összhangban a templom alaprajzából következő, a  lépcsők közvetlenül közelségével összefüggő gondolatokkal - ezeken a helyeken feltételezhetőek a kripta-altemplom egykori lejárati helyei.

3. A szentélyben az oltár mögötti és előtti részeken szintén utólagos betöltések jelei érzékelhetőek, az oltár előtti részen pedig a templomhajóban érzékelhetőhöz hasonló, boltozatra emlékeztető jelet adott a vizsgálat.

AZ ELSŐ KORMEGHATÁROZÁS

A mintavétel helye

A munkában közreműködő régészek és az SZTE munkatársai ezen a helyen emeltek ki egy téglát, abból a célból, hogy meghatározzák annak korát. Amennyiben a vizsgálat a domonkos rendi templom építésének korára utal, valószínűleg nem lesz szükség újabb, ilyen jellegű vizsgálatra, de ha a barokk kor időszakát mutatja ki, célszerű lesz egy  mélyebb helyen megismételni a mintavételt.  

TETŐSZERKEZET ÁLLAPOTA

Spontán "megoldás"

A képen látható létrás alátámasztás nem éppen az optimális műszaki megoldás, de az oldalszárny tetőszerkezetének állapota sajnos indokolttá teszi az SOS beavatkozásokat. 

AZ OLDALSZÁRNY FÖDÉMVIZSGÁLATA

Az oldalszárny padlásfödéme

A padlástérben lévő fa gerendafödém állapotát csak a feltöltés részleges eltávolításával lehet megvizsgálni.

FALSZÁRÍTÁS

Padlástérbe vezető falszellőző

Míg a délkeletei oldalon a Tímár utca felőli szabad homlokzati felületen vannak kivezetve a falakba vésett  szellőzőcsatornák, addig az oldalszárny felőli - épülettel takart - felületen a padlástérbe.