GEORADAROS VIZSGÁLAT

Az SZTE-ATIKÖVIZIG munkatársai elkészítették az általuk végzett georadaros vizsgálat összefoglaló kiértékelését. Ennek főbb megállapításai az alábbiak:

1. A templomhajó alatt, a második és harmadik pillérközben cca 3*3 m-es raszterben egyértelműen altemplomra utaló boltozatok láthatóak, amelyek alatt a műszeres vizsgálat szabad, levegővel töltött üregeket érzékelt.

2. A templomhajó alatti altemplomhoz kapcsolódóan három helyen is olyan jelek érzékelhetőek, amelyek egyértelműen  utólagos földbetöltést mutatnak. Ezek az utólag beépített lift gépházának ajtaja alatti terület, az oldalfolyosónak a sziklakápolna mögötti szakasza, valamint az oldalfolyosónak a jelenlegi templombejárat közelében lévő hely. A vizsgálat következtetései szerint - összhangban a templom alaprajzából következő, a  lépcsők közvetlenül közelségével összefüggő gondolatokkal - ezeken a helyeken feltételezhetőek a kripta-altemplom egykori lejárati helyei.

3. A szentélyben az oltár mögötti és előtti részeken szintén utólagos betöltések jelei érzékelhetőek, az oltár előtti részen pedig a templomhajóban érzékelhetőhöz hasonló, boltozatra emlékeztető jelet adott a vizsgálat.

AZ ELSŐ KORMEGHATÁROZÁS

A mintavétel helye

A munkában közreműködő régészek és az SZTE munkatársai ezen a helyen emeltek ki egy téglát, abból a célból, hogy meghatározzák annak korát. Amennyiben a vizsgálat a domonkos rendi templom építésének korára utal, valószínűleg nem lesz szükség újabb, ilyen jellegű vizsgálatra, de ha a barokk kor időszakát mutatja ki, célszerű lesz egy  mélyebb helyen megismételni a mintavételt.  

TETŐSZERKEZET ÁLLAPOTA

Spontán "megoldás"

A képen látható létrás alátámasztás nem éppen az optimális műszaki megoldás, de az oldalszárny tetőszerkezetének állapota sajnos indokolttá teszi az SOS beavatkozásokat. 

AZ OLDALSZÁRNY FÖDÉMVIZSGÁLATA

Az oldalszárny padlásfödéme

A padlástérben lévő fa gerendafödém állapotát csak a feltöltés részleges eltávolításával lehet megvizsgálni.

FALSZÁRÍTÁS

Padlástérbe vezető falszellőző

Míg a délkeletei oldalon a Tímár utca felőli szabad homlokzati felületen vannak kivezetve a falakba vésett  szellőzőcsatornák, addig az oldalszárny felőli - épülettel takart - felületen a padlástérbe.

HARANGOK

"Ne feledkezzél meg szegény magyarokról..."

Valaha jobb időket éltem.

AZ ELSŐ "LELET"

Még karácsony előtt történt, hogy az oltár mögötti elfalazott falnyílás előtti mélyedés vizsgálatakor a 11 éves amatőr régész segítőm a földben egy pénzdarabot talált. A profi régészek lajstromba is vették az alaposabb vizsgálat során az 1700-as évek elejére datált érmét. A lehetőségek szerint később fotót is fogok róla közzétenni.

ÍROTT FORRÁSOK (FOLYTATÁS)

Újabb adatok:

Értékes információk 

Mint hogyan az már a plébániai újságban is megjelent:

Részletes  dokumentumokat  találtunk pl. a kriptára vonatkozóan, amelyek 1764-től kezdve tételesen felsorolják azoknak a világi személyeknek a nevét, akik templomunk kriptájába vannak eltemetve. Egy figyelemfelkeltő bejegyzés: 

"1766. március havának 14. napján Szörényi Ignác Úr, nevezetes Csongrád Vármegye rendes alispánja életének 48. életévében elragadtatott. Kinek megvizsgált teste folyó hó 16. napján Templomunk Kriptájába, a szentély felől a második, a kórus felől a harmadik oszlop alá temettetett kelet felől."

Vagy egy másik: 

"1767. január hó 14. napján templomunk –elhunyt Szabó József confrater-ünk költségén emeltetett– kisebb kriptájába [eltemettük] a két esztendős és hat hónapos Ilonát, Koch Zakariás és Szabó Ágnes  leánykáját, aki elhunyt Szabó József confrater-ünk unokahúga."

E két bejegyzésből –s a többiből– következhet az, hogy a.) a kriptának két lejárata volt, egy a szentély, egy a kórus felől, b.) hogy eleinte az elhunytakat a földbe temették, majd később szervezettebbé vált a temetkezés, mint látjuk, valaki kis kriptát emelt a saját költségére, amelybe családtagjait temették, c.) két vagy több kripta volt, mert az iratok egy idő után nagy ill. kis kriptáról beszélnek. Hogy ezek közlekedtek-e egymással, vagy különálló temetkezési helyek voltak, annak kiderítése későbbi kutatást igényel.

(Forrás: Felsőváros, Aranyosi Vitéz Gellért írása)

TÁJÉKOZTATÓ A MUNKÁK ÁLLÁSÁRÓL

http://www.youtube.com/watch?v=oNTpG8cNxgk

ÍROTT FORRÁSOK

A plébánia "háztörténetének" áttanulmányozása irányt illetve megerősítést ad az eddigi vizsgálódásainkhoz. Az itt látható 1825-ös bejegyzés - mint az 1730-as évektől kezdődő szöveg egésze - latinul van ugyan, de egyértelműen utal a kripta egyik lejáratának helyére. A lap tetején olvasható:

Háztörténeti részlet

Fordítása:

"Az Úr 1826. esztendejében a Szent Miklósnak szentelt templom külső oldalát a kripta kapuja mellett kelet felől megkentük és fehérre festettük, vagyis a Szentély és a Torony egy részét."
A fenti mondatban leírtak - az épületegyüttes "keleti oldala", a Szentély, torony egy része - kísértetiesen az oltár mögötti elfalazott nyílás helyére illenek.