ÜVEGABLAKOK

Templomunk felújításának részét képezi az üvegablakok rendbetétele, restaurálása is.
A körítő falazatok esetleges deformációja ugyanis ezeket is veszélyeztetheti túl magának az ablakszerkezetnek és üvegbetéteknek az idő múlásával egyébként is bekövetkező állagromlásán. Templomunk üvegablakai  - mint ahogyan a kép alján is látszik - 1905-ben készültek, Palka József neves budapesti üvegfestő mester munkájaként.
Palka József korának egyik legtöbbet foglalkoztatott üvegfestő mestere volt, hirdetése a Magyar Állam című politikai napilapban is megjelent az 1800-as évek legvégén.
Munkásságával  a Magyar Katolikus Lexikon szerint számos rangos kiállítási díj mellett 1912-ben elnyerte X. Pius pápától a pápai arany érdemkeresztet.

TŰZVÉSZ?

Hogyan terjedtek a rémhírek a történetírásban is. 
A vonatkozó források az 1887-es tűzesetet "tűzvészként" tartották számon, melyben a templom nagy kárt szenvedett. A levéltári kutatások adatai némileg árnyalják a képet. 
A "TÖRTÉNET" oldal alján olvasható a korabeli hiteles beszámoló.

ÚJABB ÉRDEKESSÉG

Egy ilyen kutatómunka folyamatosan szolgál érdekességekkel. A lenti szöveg elolvasása után, az ember más szemmel kezdi nézni azokat a részleteket, amiket egyébként 40 éve lát és majdnem kiverik a szemét. És újabb dolog derül ki. De először olvassuk a szóban forgó szöveget:
1894. február 7. "Kezdetét vette a nagyböjt. A hívők nagy serege volt a reggeli szentmisén, mely alatt ájtatosan jöttek hamvazásra. Délután 3 órakor pedig megkezdődött a nagyböjti délutáni isteni tisztelet Szentségkitétellel. A nagyböjti szónoklatokat Nt. Lővik Iván segédlelkész fogja tartani. Ma mondotta az elsőt. A templom a szószoros értelmében zsúfolásig megtelt ájtatos hívekkel, úgy hogy a szónok a hívek serege között alig tudott a szószékhez jutni. Adja az ég kegyes Ura, hogy ezen isteni tiszteletek a hívek lelki üdvére és mennyei jó Atyánknak dicsőségére legyen."

Eddig úgy tudtuk, hogy a szószékre az oldalfolyosó emeletéről lehet kijutni. 
De nézzük csak azt a szószéket!
A szentély felőli oldalon valóban látszik az egykori feljárat helye. 


FORDÍTÁSOK

A Csongrád Megyei Levéltárban található latin nyelvű minorita rendi iratok fordítási munkálatai Siptár Dániel történész jóvoltából javában zajlanak. 
Az elkészült részek bemutatására külön oldalt hoztam létre, "FORRÁSOK" címmel. 
A kriptára vonatkozó részeket külön kiemeltem. A kriptába a kezdeti időkben temetett világi személyek egy részének  névsora - az első 40 fő - is önmagáért beszél, és ezek együttesen az egyébként a műszeres kutatások révén már tényként kezelhető altemplom-kripta kérdést az írott források oldaláról is egyértelművé teszik.
A kriptában egyébként ide temetett felsővárosiak mellett akkori közéleti szereplők nevei is feltűnnek, mint például Szörényi Ignác Csongrád Megye alispánjának, vagy Khlosz Mátyás Békés Megye egykori alispánjának neve.
A kriptára utaló kitételek kutatása miatt első körben a korai írásokat vizsgáltuk, a későbbiek további eltemetettekről is említést fognak tenni. 

DELTA

Hétfőn az SZTE munkatársai az M1 tévécsatorna Delta című műsora számára készítettek összefoglalót az elindult előmunkálatokról és az altemplomot felderítő georadar vizsgálatokról, ahol dr. Sipos György maga ismertette az általuk végzett kutatásokat. 

TEMPLOMUNK A PANORÁMA MŰSORÁBAN

Még karácsony előtt készült a templomfelújítás elindult munkálatairól ez az összeállítás:
http://www.youtube.com/watch?v=oNTpG8cNxgk

KORMEGHATÁROZÁS

A belső padlószint alatti, de a külső terepszinttel közel egyező magasságban vett minta kormeghatározása alapján a kivett tégla készítésének ideje a barokk korra, a templom építésével közel egybeeső időszakra datálható, tehát ez a mintavétel még nem igazol középkori eredetet ezért Dr Horváth Ferenc régész egy mélyebb helyről történő mintavételt tart indokoltnak. 

TOVÁBBI ÍROTT FORRÁSOK

Talán nem számít "kegyeletsértésnek" ha az altemplomot kutató munkánkhoz újabb adalékként egy 1768-ból való végrendeletet vizsgálunk. A végrendelet írója az első oldal felső harmadában külön megemlíti arra vonatkozó kívánságát, hogy a Felsővárosi Minoriták templomának kriptájába temessék el. 



"Lelkemet ajánlom az én Teremtő Istenemnek, Testemet pediglen az föld gyomrának, hogy halálom után temettessék Tisztelendő Minoriták Templomjokban lévő Kriptájában."
Ez a másik testamentum ugyancsak a Minoriták Templomának kriptáját említi, mint kívánt temetési hely: