ELŐKÉP

A templom felújítása során megválaszolandó kérdések némelyikére szépen kidolgozott előképeket használhatunk fel. Így például akár a szószék eredeti módon történő, ténylegesen használhatóvá tételére, akár például  a templomtér megvilágításának eredetileg is alkalmazott, korhű helyreállítására láthatunk példákat. A lenti kép a szépen felújított svájci Hospental barokk templomában mutat ezekre korrekt, színvonalas megoldást.

Templombelső, Hospental

EGY KIS KITÉRŐ

Templomunk felújításához ugyan közvetlenül csak kisebb mértékben kapcsolódik de azért ennek kapcsán érdemes pár szó erejéig megállni annál az építészeti kérdéskörnél, ami műemlék épületek felújításakor, rekonstrukciójakor vetődik fel és az eredeti épületrészek illetve a felújítás során készülő épületrészekkel, azok kapcsolatával függ össze
Erősen leegyszerűsítve a dolgot két alapvető "iskola", megközelítés létezik. 
Az egyik szerint az újonnan (ma) épülő részek "őszintén" hangsúlyozzák mai mivoltukat, és anyagukban, megjelenésükben egyaránt markánsan különüljenek el a korábbi részektől, egyfajta idézőjelbe téve a szerves kapcsolódást, ne akarjanak olyannak látszani mintha.....


Gyakran járt út viszont az is, amikor különböző okokból a helyreállítás céljai között nem szerepel az idősíkok feltűnően beazonosítható ábrázolása, a kész épület olyan, akár egy jól sikerült eredeti, anyagaiban is tökéletesen idézi az építéskori helyzetet, végeredményt.


A két elvi véglet között természetesen rengeteg átmenet is létezik, tükrözve nézeteket, lehetőségeket, megközelítési módokat, olykor érzelmeket, melyek valamelyik megközelítési módhoz kötődnek.
Speciális szituáció áll elő olyankor, amikor az épület eredeti funkciója bővül és ez korábban nem is létező épületrész építését teszi szükségessé. Klasszikus példája a párizsi Louvre épületegyüttesének földszinti szintje alá szervezett közlekedőrendszer térszíni lefedése.

(forrás: Wikipédia)

A KUTATÓ MUNKA FOLYTATÓDIK

Az altemplom alaprajzi kialakítása számos kérdést felvet és több szempontból is gyanúra ad okot.
- A karzat vonalától a szentély vonaláig tartó templomi rész mintegy kétharmada alatti tér vajon miért nem   nyúlik ki egészen a szentély vonaláig?
- A Szabó-féle kripta vajon miért ilyen esetlegesen csatlakozik az altemplom teréhez?
- A Tímár utca felőli oldalon vajon miért készült az egyik boltozat ilyen amorfra?
- De érdekes lehet az oldalszárnyi lépcső két "orsótéri" falának, pillérének nagy mérete is, ami alaprajzi és szerkezeti okokkal egyelőre egyértelműen nem indokolható.
A kutató munka során végzett műszeres vizsgálatok ugyan csak a már ismert tereket jelezték biztosan előre, mint valószínűen szabad tereket, de jelenleg nem zárható ki, hogy azokon a részeken, ahol a georadar nem érzékelt és eddig nem is találtunk szabad tereket, valamilyen szerkezetek,  - amik esetleg éppen akadályozták az altemplom eredetileg "teljes" méretűre építését - vannak. Ezek a jelenleg nyitott kérdések további kutatással, részint a templom tere felőli, részint az altemplom irányából történő fúrásokkal, feltárásokkal lennének megnyugtatóan megválaszolhatók. A sok szálon futó kutató-előkészítő munka statikai részein, így a templom többi részéhez hasonlóan az altemplom szerkezeti vizsgálata témájában is dr Körmöczi Ernő okl. építőmérnök statikus tervező és szakértő és Szolga András statikus tervező és szakértő dolgozik. A korábbi fotókon is jól látható folyamatos talajvíz és ebből következő falnedvesedési problémák szakértői vizsgálatával Dér István épületszigetelő szakmérnök foglalkozik. Az altemplom későbbi korrekt felújításának, használhatóságának, de már magának a teljes körű feltárásnak is alapvető feltétele a jelenleg nem hozzáférhető térrészek - jelenleg lezárt kripták - vizsgálata is, ami további, például antropológus szakemberek közreműködését igényli. A már hozzáférhető felületeken pedig további kormeghatározásokra van szükség a szerkezetek építéséhez használt tégla, de még inkább a habarcs vonatkozásában.

ALTEMPLOM VIRTUÁLISAN

Az altemplom felmérése után lényegében elkészült annak digitális feldolgozása is, így a bemutatott előzetes tervrészletek alapján az olvasók még könnyebben beazonosíthatják a feltárt helyek templomon belüli pozícióját és elrendezését. 

Altemplom szint jelenleg ismert alaprajza

A 3D-s részleteken az épületszerkezetek közé épített kripták is piros színnel lettek jelölve, és az "átlátszó" földszinti padlófödémen keresztül lehet belátni az altemplomba.


Részlet a padlófödémen "keresztül"

Részlet a padlófödémen "keresztül"

Kripták és alaptestek

A metszet jobb oldalán jól látszik a mostani oldalszárny alá kinyúló szellőzőnyílás, ami jól mutatja, hogy az oldalszárny jóval a templom építése után készült. A Tímár utca felőli szellőző a homlokzaton is látható falszellőztető nyílások egyike mögött "bújt meg" és csak az altemplom terébe bejutva, belülről lehetett észrevenni.

Metszet az altemplomon keresztül

A 3D-s tervfeldolgozásban ismét Kardos Imre kollégám működött közre.