KUTATÁS

A Szegedi Felsővárosi Minorita templom felújításával összefüggő megelőző kutatásokat alapvetően három részre osztottam:

1. A templomra vonatkozó írott illetve rajzi anyagok összegyűjtése a források megjelölésével és a szerkezeti szempontból fontos utalások kiemelésével.
2. A templomra vonatkozó nem írott, „szájhagyomány” útján „terjedő” információk, emlékek összegyűjtése, értékelése.

3. Roncsolás mentes - műszeres illetve egyéb jellegű - vizsgálatok, és azok eredményének értékelése szakértői és építész szempontból

Mindezek célja a roncsolásos szerkezeti feltárások előkészítése, a szükséges feltárási helyek lehetőség szerinti célzott kijelölése és mimimalizálása. 
1. 
A templomra vonatkozó írott illetve rajzi anyagok összegyűjtése a források megjelölésével és a szerkezeti szempontból fontos utalások kiemelésével.
A kutatómunka folyamatban van
2. 
A templomra vonatkozó nem írott, „szájhagyomány” útján „terjedő” információk, emlékek összegyűjtése, értékelése.
(ebbe a kategóriába - így a munka elején - mindenféle információt beleveszek, hiszen most még nem dönthető el egyértelműen, hogy később melyik fog hitelesnek bizonyulni és milyen mértékben.)
2.1. Dr. Somorjai Ferenc a szegedi helytörténet amatőr kutatójától származó információ szerint az 1755-ben (tehát a szegedi templommal gyakorlatilag egy időben) épült váci domonkos templom alatt, a torony alatti térből megközelíthetően, több mint 150-évvel ezelőtt (1840 táján) elfalazott bejáratú kriptát tártak fel 1994-ben, amely komoly kultúrtörténeti értékű lelet együttest rejtett, mintegy 262 koporsót. A vonatkozó beszámolók szerint a befalazott bejáratot építkezés közben, véletlenül találták meg az építők. 

(http://www.nol.hu/kult/uzenetek_a_kriptabol)
(Megjegyzésem.: Nem elképzelhetetlen tehát a szentély és az altemplom-kripta közvetlen kapcsolata itt sem)
2.2. A váci templom plébánosával folytatott telefonbeszélgetésem során kiderült, hogy a teljesen véletlenül - egy felújítási munkálat során - egy gyanúsan kongó falszakasz erőteljesebb kopogtatása során előkerült régi lezárt kripta elsőként megtalált bejárata a torony alatti részen volt, de később - már belülről - találtak egy a szentélybe vezető feljáratot is.

(Megjegyzésem: Ezek szerint a több bejárat sem lenne példa nélküli dolog)
2.3. Néhai Dr. Tóth Alajos minorita szerzetessel – a templom volt plébánosával, egykori rendfőnökkel – folytatott egyik megbeszélésünk során az Atya elmondta, úgy tudja, hogy a templom alatt altemplom volt, aminek volt lejárata az oldalszárnyban lévő lépcső alatt (jelenleg használaton kívüli gyóntatószoba) volt.

(Megjegyzésem.: A georadaros vizsgálat során ez a részt direkt külön is megvizsgáltuk, de a műszer a gyóntatószoba környékén nem mutatott érdemi jeleket)

2.4. Lele Róbert egyházközségi képviselő – régi szegedi családból származik – ismeretei szerint a templom alatt altemplom volt, amit a szerzetesek a padok faragása során műhelynek is használtak.

2.5. Az egyházközségi tagoktól származó információ szerint néhai Kovács Mihály plébános Atya tudni vélte, hogy a templom főbejáratához 7 lépcső vezetett fel a feltöltés előtt.

(Megjegyzésem: Mivel a 7 lépcsőfok 1-1,20 m körüli méret lehetett, ez az információ összhangban áll azzal a feltevéssel, hogy az árvíz után a templom környékét - mint a körutakon és sugárutakon kívüli területek nagy részét - 1-1,5 m magasságban töltötték fel.)

2.6. Huszta Edit egyházközségi képviselő elmondása szerint pár évvel ezelőtt a templom szentélyének tengelyében az oltár előtti – jelenleg piros szőnyeggel takart - részen a padlóburkoló lapok megrepedtek, és feltöredeztek, alattuk olyan üreg volt látható, amelybe madzagot lehetett kb 1,5 m mélységben leengedni.

Mivel az elmondott eset „összhangban áll” a korábbi vizsgálatok során tapasztaltakkal ezt az egyébként folyamatosan takart padlófelületet megszemléltem. A burkolaton látszik a burkolólapok cseréje - a világos színű lapok majdnem fehér lapokkal lettek cserélve, amelyek eléggé feltűnőek, -  és a padlófelület fém pálcával történő kopogtatása során a normál hangtól egyértelműen eltérő, „üregre utaló” hangot lehet hallani. 

2.7. A templom főbejárati részén, a karzat vonalának elhagyása után a padló feltűnően meg van süllyedve. A georadaros vizsgálatok előzetes felvételein ezen a részen a padlószerkezet roskadására utaló jelek láthatóak.
3. 
Roncsolás mentes - műszeres illetve egyéb jellegű - vizsgálatok, és azok eredményének értékelése szakértői és építész szempontból
A már megtörtént georadaros és hőkamerás műszeres vizsgálatok szakértők általi kiértékelése és a vizsgálati eredmények dokumentálása folyamatban van.
A megközelíthető járatok felderítésére csőkamerás vizsgálatot tervezek.

Darvas Imre okl. építészmérnök

**************************************************************************************************************

Roncsolásos feltárások

A műszeres vizsgálatok és a levéltári kutatások olyan szintre kerültek, hogy lehetővé és indokolttá vált az oly sokszor emlegetett roncsolásos vizsgálatokra vonatkozó konkrét engedélykérelem összeállítása. Az alábbiakban a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatalhoz benyújtandó kérelmünk azon része olvasható, amelyben a konkrét feltárási helyek kerülnek felsorolásra, megnevezésre:


Falszerkezetekben létesítendő feltárási helyek:

1.1.     Templomtér belső oldalfalán 1db 30*30 cm méretű vizsgáló nyílás a szentélyben, a sekrestye felőli oldalon, a padlótól számított 1,50 m magasságban (az utólagos, 1939-es víztelenítés során kialakított falszellőző csatornák feltérképezésére.)

1.2.      Templomtér belső oldalfalán 1 db 30*30 cm méretű vizsgáló nyílás, a templomhajó sekrestye felőli oldalon, a padlótól számított 1,50 m magasságban. (az utólagos, 1939-es víztelenítés során kialakított falszellőző csatornák feltérképezésére.)

1.3.    Rendház sekrestye alatti pincerészének templom felőli végfalában lévő utólagos befalazások közül a középfőfal felőli befalazásban 1*1 m méretű falfeltárás.

1.4.    Rendház délnyugati traktus pincerészének templom felőli végfalában lévő utólagos befalazás 1*1 m méretű falfeltárás.

Földszinti padlófödémekben létesítendő feltárási helyek:

2.1.     Templomtér középtengelyben a (N2 georadar szelvény) a karzat vonalának a templomtér felőli oldalán lévő, padlórészen 1 db 40*40 cm méretű feltárás.

2.2.   Templomtér középtengelyben a (N2 georadar szelvény) a karzat alatt lévő, jelenleg megsüllyedt padlórészen 1 db 40*40 cm méretű feltárás.

3.1.      Templomtér oldalszárny felőli oldalán (N1 georadar szelvény) a karzat vonalának karzat alatti oldalán 1 db 40*40 cm méretű feltárás.

3.2.   Templomtér oldalszárny felőli oldalán (N1 georadar szelvény) a karzat vonalától számított első pillérközben 1 db 40*40 cm méretű feltárás.      

3.3.    Templomtér oldalszárny felőli oldalán (N1 georadar szelvény) a karzat vonalától számított harmadik pillérközben 1 db 40*40 cm méretű feltárás.        

4.1.   Sekrestye előterében (N10 georadar szelvény) a liftgépház bejárata előtt 1 db 40*60 cm (6 db mozaiklap) méretű feltárás.

5.1.      Oldalszárnyban lévő lépcső harmadik lépcsőkarja alatti szerszámoskamra helyiségben 1 db 40*60 cm (6 db mozaiklap) méretű feltárás.

6.1.      Oldalszárnyban lévő lépcső orsóterében ((N14 georadar szelvény, gyóntatószoba bejárata előtt) 1 db 40*60 cm (6 db mozaiklap) méretű feltárás.

6.2.    Oldalszárnyban lévő első ablak előtti (N14 georadar szelvény) 1 db 40*60 cm (6 db mozaiklap) méretű feltárás.

6.3.     Oldalszárny (14 georadar szelvény) lift bejárata előtt 1 db 40*60 cm (6 db mozaiklap) méretű feltárás.

7.1.      Sekrestyében lévő, jelenleg nem használt bejárat előtt (N12 és N21 georadar szelvény metszéspontja) 1 db 40*40 cm (4 db mozaiklap) méretű feltárás.

8.1.      A rendházi oldalfolyosón, a középfőfalnak a 7.1. feltárási hellyel átellenes oldalán 1 db 40*40 cm (4 db mozaiklap) méretű feltárás.

Földszint feletti födémekben létesítendő feltárási helyek:

9.1.    7.1. feltárási hely felett az emeleti padlófödémben 1 db 40*40 cm méretű feltárás, a födémboltozat felső síkjáig, kiegészítve a boltozat alsó felületén ugyanezen hely alatt 1 db 20*20 cm méretű vakolat feltárással a födémboltozat alsó síkjáig.

9.2.      8.1. feltárási hely felett az emeleti padlófödémben 1 db 40*40 cm (4 db mozaiklap) méretű feltárás, a födémboltozat felső síkjáig, kiegészítve a boltozat alsó felületén ugyanezen hely alatt 1 db 20*20 cm méretű vakolat feltárással a födémboltozat alsó síkjáig.

9.3.     6.3. feltárási hely felett (oldalszárny, lift bejárata előtt) az emeleti padlófödémben 1 db 40*40 cm (4 db mozaiklap) méretű feltárás, a födémboltozat felső síkjáig, kiegészítve a boltozat alsó felületén ugyanezen hely alatt 1 db 20*20 cm méretű vakolat feltárással a födémboltozat alsó síkjáig.

9.4.     6.2. feltárási hely felett (oldalszárny, lift bejárata előtt) az emeleti padlófödémben 1 db 40*40 cm ( 4 db mozaiklap) méretű feltárás, a födémboltozat felső síkjáig, kiegészítve a boltozat alsó felületén ugyanezen hely alatt 1 db 20*20 cm méretű vakolat feltárással a födémboltozat alsó síkjáig.

9.5.      A templomhajó boltozatának a karzat feletti részén 1 db 10*10 cm méretű vakolatfeltárása a boltozat alsó síkjáig.

9.6.    A templomhajó boltozatának a karzat szélétől számított első pillérközben 1 db 10*10 cm méretű vakolatfeltárása a boltozat alsó síkjáig.

Emelet feletti födémekben létesítendő feltárási helyek a rendházi részben:

10.1.  Rendház északkeleti traktus boltozatos födémének alsó felületén 1 db 20*20 cm méretű vakolat feltárás a födémboltozat alsó síkjáig.

10.2.   Rendház délnyugati traktus boltozatos födémének alsó felületén 1 db 20*20 cm méretű vakolat feltárás a födémboltozat alsó síkjáig.

Alapfeltárás az épület belső oldalán:

11.1.  Rendház sekrestye alatti pincerészének északkeleti (Szent Miklós utca felőli) oldalán lévő hosszfal mentén 1 db cca 1*3 m méretű alapfeltárás.

11.2.   Rendház sekrestye alatti pincerészének délkeleti (Munkácsy utca felőli) oldalán lévő közép hosszfal mentén 1 db cca 1*3 m méretű alapfeltárás.

11.3.   Rendház oldalfolyosó alatti pincerészének délkeleti (Munkácsy utca felőli) oldalán lévő szélső hosszfal mentén 1 db cca 1*3 m méretű alapfeltárás.

Alapfeltárás az épület külső oldalán:

12.1.   Templom oldalszárny külső oldalán (Északnyugati irányban lévő templomkert felől) 1 db cca 1*3 m méretű alapfeltárás.

12.2.    Templomhajó szimmetriatengelyében az északkeleti oldalon lévő szentély külső falának külső oldalán 1 db cca 1*3 m méretű alapfeltárás.

12.3.    Templomhajó délkeleti hosszoldalán (Tímár utca felől) 1 db cca 1*3 m méretű alapfeltárás.

**************************************************************************************************************

Szakvélemény a Szeged – felsővárosi Szent Miklós templom  régészeti kutatásához

2011 novemberében Darvas Imre építészmérnök kérésére helyszíni szemlét tartottunk Vályi Katalin és Szarka József régészekkel (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) a Felsővárosi Szent Miklós minorita templomban. A templom 1754 és 1767 között épült késő barokk stílusban. Építéstörténete ismert, ebből a szempontból régészeti kutatásra nincs szükség.

            A templommal kapcsolatban a 14. század elejénél korábbi előzmények (a scygeti Szent Miklós bencés kolostor 1225-ös említése és összekapcsolása a Szeged–felsővárosi ilyen patrocíniumu későbbi templomokkal) feltételezése a történeti kutatások szerint (Petrovics I., 1981) minden alapot nélkülöz.

            Az épület azonban a domonkosok 14. századi Szent Miklós rendháza helyén épült. Nagy valószínűséggel közvetlenül annak alapjaira, miután a minoriták 1744-ben azt kérték a Várostól, hogy adja nekik azt a telket templomépítés céljára, amelyen öreg emberek emlékezete szerint valamikor Szent Miklós temploma állt, „s romladékának helye még megvan” (Péter L., 1991). Ennek ellenőrzésére kívánatos lenne a szentély és a hajó néhány pontján próbaásatást végezni annak eldöntésére, hogy az alapfalak valóban a középkorból származnak-e. Az sem zárható ki, hogy a középkori templom romjai helyenként még álltak, s ezeket is beépítették a barokk falakba. Erre utalt Entz Géza is, amikor megjegyezte: „A templom karcsú arányai és tömegeloszlása azt a gyanút ébresztik, hogy gótikus…épület rejtőzhet a barokk burok alatt.” (Entz G., 1965) Ezt a feltételezést támasztja alá a templom alaprajza is, amely arányaiban és a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyével egyértelműen gótikus elrendezést mutat (1. melléklet). A kérdést azonban csak feltárással és kiterjedt falkutatással lehetne megnyugtatóan megválaszolni.

            2011 december 5-én megismételtük a helyszíni szemlénket és téglamintát vettünk a szentély északi falának nagyobb feltárás nélkül elérhető legalsó téglasorából. A 32 x 15,5 x 6 cm-es téglaméret a barokk korra utal (Horváth–Fogas, 2011). A közben elkészült TL- koradatok a téglát ugyancsak barokk-korinak határozták meg (Sipos Gy. SZTE). A szentély felbontott padozata alatti feltöltésből ugyanekkor egy II. József 1782-es verésű egy krajcárosa került elő (2. melléklet), amely a szentély belső terének évtizedekkel a megépítést követően történt feltöltését, járószintjének megemelését igazolja.

Szeged, 2012-03-15.  

Dr. Horváth Ferenc

**************************************************************************************************************

Kérdések:

A tervezési program összeállításakor - felhasználva majd a felmérés során összegyűjtött összes adatot, információt - döntést kell hozni számos, már most felvetődő témában, értékelve és súlyozva az ezek közötti összefüggéseket, választ keresve és találva a jelenleg nyitott kérdésekre. Többek között:


1. 
Mi legyen a korábbi években épített lift sorsa?
(a helyén egy az emeletre vezető lépcső volt..............Vajon csak az emeletre vezető lépcső volt?............)
2.
Mi legyen a karzat alatti, az eredetileg az oldalszárny irányából nyíló bejárat sorsa ?
és ezzel szoros összefüggésben 
3.
Mi legyen a Lourdes-i oltár sorsa?
(helyén marad? .......áthelyezésre kerül? ........... átalakításra kerül?)
4.
Mi legyen az utólagosan készült oldalbejárattal?
(a kérdés nyilvánvalóan szorosan összefügg a Lourdes-i oltár helyén eredetileg meglévő 
bejárat kérdésével)
5.
Milyen megoldást válasszunk a templom fűtésére?
(az elektromos, helyileg kapcsolható ülésfűtés beruházásilag, üzemelési szempontból  és funkcionálisan biztosan a legjobb és legtisztább megoldás?) 
6.
Hogyan legyen megoldva a jelenleg eléggé "spontán" kezelt vetítő elhelyezése?
7.
Hogyan lehet - lehet -e, kell-e - beilleszteni a "napi" használatba a régóta nem használt barokk   szószéket? 
8.
A teljes körű felújítás során hogyan értékeljük az 1928-van épített timpanonos bejárati   elő építményt. 
9.
A teljes körű felújítás során hogyan értékeljük az 1939-ben épített utólagos belső betétfalakat?
10.
Van-e a templom padlója alatt olyan épületszerkezet, tér (altemplom/kripta) ami valamilyen szinten feltárható, feltárandó, bemutatható ?
11.
Ha van ilyen tér, ez valamilyen módon funkcionálisan kapcsolható-e a templomhoz?
12.
Ha van/nak, és feltárható/k ilyen tér/terek, hogyan kezelhetőek ezek az árvíz utáni és talán azt 
megelőző idők környező terepszint emelésével, feltöltésével összefüggésben?
13.
A szentély rendház felőli oldalán volt-e és ha igen milyen - jelenleg nem látható - falnyílás,  ezek 
sorsa hogyan kezelendő ?
14.
Az épületen különböző korokban végzett átalakítások milyen módon, mértékben őrizendők meg és mutatandók be?
15.
Mi legyen az eredeti helyükről elmozdított mellékoltárokkal?
(csak a Szent Antal oltár van az eredeti helyén)
16.
Található-e a pápai és a magyar zászló számára a jelenleginél alkalmasabb hely?
17.
Milyen a falak állapota jelenleg a vizesedés szempontjából?

Néhány kérdés megválaszolásában támpont lehet ez a kép

Darvas Imre okl. építészmérnök

**************************************************************************************************************

A Templom tartószerkezeti vizsgálatainak ismertetése

A vizsgálatok kapcsán az ismertetést azzal kell kezdenünk, hogy itt nem csupán a templomról, hanem egy épületegyüttesről van szó, amely a templomépületen túlmenően magába foglalja a templomhoz simuló oldalszárnyat, a templomhoz merőlegesen csatlakozó rendházi épület egy szakaszát, a templom és a rendház közötti toronyszerkezetet, valamint az altemplomot, melyet a vizsgálatok megkezdésekor csak sejteni lehetett.

Az épületegyüttes meglehetősen nagy- és összetett feladatot jelentő tartószerkezeti vizsgálatai már egy évtizeddel ezelőtt, a közreműködésünkkel megkezdődtek. A jelenlegi vizsgálatok 2011. őszén indultak, a 2012. évet kitöltötték, és a 2013. évre is áthúzódnak. Az elvégzett vizsgálatok révén 2012-ben egy mérföldkőhöz értünk, a sejtésből valóság lett, eljutottunk az altemplomig, indokolt tehát, hogy e nagyformátumú munkáról beszámoljunk.

Az alábbiakban a 2012. év végéig elvégzett vizsgálatokat és azok eredményeit ismertetjük.

A vizsgálatokat a szerkezeti különbözőség, valamint a műemlékvédelmi feltárási engedély szükségessége, időigénye alapján, három ütemre osztottuk.

Az I. ütem a faanyagú szerkezetek (tetőszerkezet, faszerkezetű padlásfödém) vizsgálatait tartalmazza. Ezeket a vizsgálatokat azonnal elkezdhettük, ugyanis a tetőszerkezet vizsgálatához nem volt szükség feltárásra, a faanyagú padlásfödém feltárásához (a faanyagokat takaró vegyes földfeltöltés sávos megbontásához) pedig nem volt szükség műemlékvédelmi engedélyre.

A II. ütem a téglaanyagú szerkezetek (téglaboltozatok, falazatok, alapok) vizsgálatait tartalmazza. Ezekhez a vizsgálatokhoz nagyszámú, olyan jellegű szerkezeti feltárásra volt szükség, melyek a műemlékvédelmi engedély birtokában voltak megkezdhetők, végezhetők. A munka előrehaladtával további feltárások szükségessége is felmerült, ezeket a kutatási engedély kiegészítésével lehetett elvégezni.

A tartószerkezeti vizsgálatok megkezdése idején az altemplom és annak megközelíthetősége nem volt ismeretes, erre csupán a II. ütem idején végzett célirányos feltárások eredményeként nyílott lehetőség. Az altemplomhoz vezető födémáttörés 2012. szeptember 14-én teljes sikert hozott, s ez lehetőséget adott arra, hogy az altemplom részletes vizsgálatával így egy újabb ütem, a III. ütem foglalkozzék. Itt várhatóan további feltárásokra lesz szükség.   

A fentiek szerinti ütemezés alapján összességében 10 vizsgálati dokumentáció (statikai szakvélemény) összeállítására van szükség. Ebből 2012. év végéig 7 dokumentáció készült el, a 8. és a 9. készítése folyamatban van, a 10. pedig egy záró-dokumentáció lesz, melyet a műemlékvédelmi engedély alapján kell összeállítani a szerkezeti feltárások ismertetéseiről, eredményeiről. Az egyes szakvéleményeket olyan felépítéssel készítettük, hogy azok önállóan is használhatók legyenek, a szakvélemények együttese pedig lefedje a vizsgált épületegyüttes egészét.

Az eddig elvégzett vizsgálatok, elkészült vizsgálati dokumentációk és azok eredményei dióhéjban a következők:

I. ütem:

1.) Statikai szakvélemény a templom tetőszerkezetéről (2012. február)

A templomhajó és a szentély feletti tetőszerkezet felújítása szakmai közreműködésünkkel 2005-2006-ban megtörtént, így a jelenlegi állapotban statikailag érdemleges meghibásodás csak viszonylag kis számban fordul elő. Ezek helyi jellegűek, a szükséges beavatkozások ugyancsak helyi jellegűek.

2.) Statikai szakvélemény a toronysisakról (2012. február)

A súlyosan károsodott, cserére szoruló faelemek nagy száma, valamint a komplett szerkezeten belüli pozíciója, szerepe alapján a toronysisak teljes újraépítése szükséges.

3.)  Statikai szakvélemény az oldalszárny tetőszerkezetéről és padlásfödéméről

(2012. február)

A tetőszerkezet faanyaga nagyon sok biológiai- és statikai eredetű károsodással terhelt. A szerkezeti kapcsolatok szétestek, a tető összetett alaki torzulást szenvedett, és a templom oldalfalának dőlt. A tetőszerkezet teljes újjáépítése szükséges.

A padlásfödém úgynevezett csaposgerendás fafödém, melyen nagyon sok, különböző súlyosságú károsodás található. A legsúlyosabb, legkiterjedtebb károsodások a tető visszakontyolásai alatt és a vápa környezetében keletkeztek. Az itteni gerendák helyett, a jelenlegi födémkonstrukció megtartásával, új gerendák beépítése szükséges. Egyéb helyeken a födémgerendák jelenleg még megmenthető állapotúak.

4.) Statikai szakvélemény a Rendházi épületszakasz tetőszerkezetéről  (2012. március)

A vizsgált faanyagú tetőszerkezet az 1-8. főállásokat foglalja magába. Az 1-5. főállások közötti tetőszakasz nagyon sok biológiai- és statikai eredetű meghibásodással terhelt. A vápánál és a toronytest mellett gyakorlatilag az összes tetőszerkezeti elem súlyos korhadásos károsodást szenvedett. A tetőszerkezet kapcsolatai szétestek, a szarufák végei lecsúsztak, az 5. főállás megrogyott, kifelé megcsúszott. Az 1-5. főállások szakaszán a tetőszerkezet újjáépítése szükséges.

Az 5-8. főállások közötti tetőszakasz főleg konstrukciós hibákkal terhelt, a sárgerendák és a talpszelemenek kifordultak, a szarufák kifelé megcsúsztak. Ezek kijavítása, a szakvéleményben javasolt megerősítések révén, megoldható, így az 5-8. főállások közötti tetőszakasz helyreállítható. 

II. ütem

5.) Statikai szakvélemény a Toronytestről (2012. november)

A toronytest egyes szintjein keletkezett meghibásodások helyi jellegűek, ezek kijavításával a toronyszerkezet továbbra is alkalmas funkciója ellátására. A toronytesten, mint falazott szerkezetű objektumon, elferdülést, süllyedést, alapozási hibára utaló elváltozást nem tapasztaltunk.

6.) Statikai szakvélemény az Oldalszárnyról (2012. december)

Az épületrész udvari főfala a korábbiakban a templomhoz és a rendházi épületszakaszhoz képest jelentős süllyedéskülönbséget szenvedett, melynek következtében az épületrészen súlyos deformációk és meghibásodások keletkeztek. A jelenlegi állapotban a süllyedéskülönbség, a szerkezetek károsodása, és ezek helyreállítása is, lezajlottnak tekinthető. Az épületrész tartószerkezetei jelenleg statikai beavatkozást nem igényelnek. 

7.) Statikai szakvélemény a Rendházi épületszakaszról (2012. december)

A fellelt meghibásodások kis-számúak, helyi jellegűek, azok kijavításával az épületszakasz továbbra is megfelel a statikai kívánalmaknak. A pince tartószerkezetei bár megfelelőek, a pincetér jelen állapotában hasznos funkció ellátására alkalmatlan.

8.) Statikai szakvélemény a Templom tartószerkezeteiről

Az altemplommal való összefüggések miatt ezt a szakvéleményt a II. ütem végére kellett ütemezni. A vizsgálatok még folyamatban vannak.

Eddigi vizsgálati tapasztalataink azt mutatják, hogy a téglaboltozatokon, boltöveken jelentős deformációk és repedések keletkeztek, a boltöveket alátámasztó pillérek, és velük együtt a templom két szélső főfala, egymáshoz képest mintegy 20 cm-rel eltávolodott. Szerkezeti beavatkozások szükségesek. Ezek műszaki megoldása a vizsgálatok elvégzése után, a vizsgálati eredmények birtokában, a közeljövőben adható meg.

III. ütem

A III. ütem 3 munkarészből áll.

Az 1. munkarész az altemplom felkutatását, a hozzá vezető út megtalálását foglalja magába szerkezeti feltárások alkalmazásával.

Az első igazi, szívet melengető eredményt, a sok próbálkozás után, az jelentette, amikor a földszinti padló megfúrásával nem akadályba ütköztünk, hanem födémet és ezalatt valódi üreget találtunk, s a mérőszalagot a furaton ledugva mintegy 2,3 m-es mélységet mértünk.

Az egymás utáni feltárások tapasztalatai fokozatosan egymásra épültek, az információk egyre pontosabbá váltak, így kijelölhettük végre a templom padlóburkolatán azt a helyet, ahol a födémáttörés minden bizonnyal eredményre vezet. A feltárás időpontjául 2012. szeptember 14-ét választottuk.

A feltárásokat eddig egy szűkebb, szakértőkből és közreműködőkből álló, állandó stáb végezte, de a várható eredmény örömét nem kívántuk szűk körben tartani, meg kívántuk osztani, így erre az alkalomra értesítettük azokat, akik ugyancsak nagyon várták ezt a pillanatot.

Az áttörést, képletesen és fizikai értelemben is, a 2012. szeptember 14-én végzett födémáttörés jelentette, melynek eredményeként az altemplom végre nemcsak a műszerek által sejthetővé, hanem szabad szemmel is láthatóvá, megközelíthetővé vált.

Az 1. munkarész a fentiek alapján teljes sikerrel zárult.

A 2. munkarész a feltáruló Altemplom tartószerkezeti vizsgálatait tartalmazza. A vizsgálatok egyelőre előkészítő stádiumban vannak. A vizsgálatok végeztével állítható össze a 9. vizsgálati dokumentáció.

A 3. munkarész keretében a műemlékvédelmi engedély alapján össze kell állítani a szerkezeti feltárások ismertetéseiről, eredményeiről szóló záró-dokumentációt, amely az egész épületegyüttesre, minden egyes feltárásra vonatkozik, fotódokumentációval is illusztrálva. Ez az összeállítás fogja képezni a 10. vizsgálati dokumentációt. 

A tartószerkezeti vizsgálatokat végző stáb

A templom kutatását egy szélesebb, több szakemberből, kutatóból álló szakmai csapat végzi Darvas Imre és Dr. Körmöczi Ernő irányításával. Az alábbiakban e kutatási területen belül a szűkebben vett tartószerkezeti stábot ismertetjük:

A tartószerkezeti vizsgálatokat Dr. Körmöczi Ernő és Szolga András mérnökök, a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda szakértői végezték, a vizsgálatokhoz szükséges feltárásokat Kószó Antal és munkatársai készítették. A feltárásos vizsgálatok szinte mindegyikében közreműködött Aranyosi-Vitéz Gellért, aki az átfúrásos feltárások jelentős részét is magára vállalta.

A vizsgálatokat végző állandó stáb esetenként néhány közreműködővel kibővült, nekik ez alkalommal is megköszönjük a segítőkész közreműködést.

Dr. Körmöczi Ernő (a tartószerkezeti vizsgálatok irányítója)