MTV1 DELTA

Az MTV 1 Delta című műsorának április 7-i adása (15:50-től) foglalkozott templomunkkal.
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/04/07/11/Delta_2012_aprilis_7_.aspx

FELTÁRÁSOK, KUTATÁSOK

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kérelmünkre adott engedélye alapján megkezdődhetnek a statikai és felmérési tervek folytatásához szükséges szerkezeti feltárási munkák, amelyek részben a látható épületszerkezetek vizsgálatát, részben pedig a jelenleg nem látható, nem megközelíthető épületszerkezetek megközelítését, feltárását célozzák.
Az engedélykérelmünkben felsorolt és engedélyezett feltárási helyeket aszerint rangsoroljuk, hogy melyik milyen elvi "eredményt" tartogathat, hiszen egy-egy feltárás eredményének függvényében további - egyelőre prognosztizált munkák - módosulhatnak, esetleg elmaradhatnak.

Elsőként a rendházi pincerész templom felőli végfalán lévő utólagos elfalazások bontásos vizsgálatára kerül sor.  Az építész és statikus ellenőrzés alatt zajló feltárási munkákat folyamatosan dokumentálni kell, ennek első mozzanataként a mai napon tájékoztattam a KÖH eljáró képviselőjét, Petvai Ferencet a munkák megkezdéséről.

ELEKTRONIKUS TERVFELDOLGOZÁS

Miközben zajlik a kutatási-restaurálási engedélykérelmeink elbírálása, elkészült a felmérési tervek jelenleg ismert állapotot tükröző háromdimenziós változata.

A templom főbejárata

Ezek révén a további tervezési munkálatok lényegesen korszerűbben és hatékonyabban végezhetőek, arról nem beszélve, hogy a képi megjelenítés is sokkal látványosabb mint a hagyományos kétdimenziós verziónál.

A minorita templom madártávlatból

Néhány beállítás a toronyról.

Torony

Olyan nézőpontból, ami gyakorlatilag csak légi felvétellel lenne lehetséges.

Ahogy fentről látszik

Tetszőleges nézőpontból, és közelítéssel.

A pontos idő itt látszik

A felépített virtuális modell belső felvételeket is lehetővé tesz. 

A karzatról

A karzat felé

És a szerkezeti megoldások is könnyen bemutathatóak.

A rendházi rész tetőszerkezete

A néhány évvel ezelőtt, Libor László kollégám által hagyományos módon készített felmérési tervek elektronikus feldolgozásában Kardos Imre kollégám volt segítségemre.

ÜVEGABLAKOK ÁLLAPOTA

Az üvegablakok egyik kutatója, Sós Károly osztott meg velem néhány gondolatot, annak kapcsán, hogy a szegedi minorita templom üvegablakait Palka József készítette:

"Ez egy meglepetés  számomra, hiszen  az ismert volt, hogy Benczúr Gyula  1875-ben festett " Vajk megkeresztelése" című képét már 1899-ben viszontláthatjuk üvegablakon is. Például Pannonhalmán, illetve Budapesten is (más-más alkotóktól ), de Palka Józseftől eddig ez ismeretlen volt. A fotón jól látható, hogy az ablak festése erősen megkopott, valószínűleg már  kézzel le lehet seperni róla a maradékot. Ugyanilyen végállapotban vannak a -  szomszédban  -  Aradon a Pádovai Szent Antal templom Palka -ablakai is. Hozzáértők egy része szerint ez a már eredetileg is rosszul beégetett festék miatt van, más részük szerint pedig ott fordul elő, ahol a templomban sok cementes és/vagy meszes vízpárával járó munkálatokat végeztek, például aljzatbetonozás, vakolás, újrafestés, stb..és az ablakokon lehűlő pára megbontotta a felület némely alkotórészét."

(Megjegyzésem: Ezek mindegyike előfordult a mi templomunkban, úgyhogy valóban lehettek okai a jelenlegi állapot kialakulásának)

PALKA JÓZSEF

A kép bal oldalán alul, a kék színű csík felett a jó szemmel rendelkezők felfedezhetik a mester, Palka József nevét és a Budapest szót.

KOVÁCSOLT VAS RÁCS

A templom bejárati részén megkezdődtek a korábbiak során előkészített és engedélyeztetett bejárati kovácsolt vas szerkezet elhelyezési munkái. Ennek kapcsán láthatóvá vált a karzat két oszlopánál a gyakran emlegetett 1938-as víztelenítési munkálatok során épített előtétfal szerkezet, mögötte pedig látszik a barokk templom eredeti falfelülete.

KUTATÁSI KÉRELMEK

A mai napon hivatalosan beadásra került a templomra vonatkozó szerkezeti feltárási kérelem valamint a faszobrászati, festő és üvegrestaurátori kutatási kérelem. Az ügyben illetékes Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal a kérelem elbírálása után fog hivatalos engedélyt adni a fenti munkálatokra. 

RÉGÉSZETI SZAKVÉLEMÉNY

Dr. Horváth Ferenc régész templomunkkal kapcsolatos szakvéleménye a "KUTATÁS" oldalon olvasható. 

Az eddigi - bizonyos forrásokra alapuló - ismereteinket, illetve inkább feltételezéseinket egy szempontól módosítja, ugyanis kizártnak tartja, hogy templomunk helyén a barokkot megelőző domonkos templom előtt - a tatárkorban - is állt volna templom. A domonkos rendi templom esetében azonban nem tartja kizártnak, hogy nemcsak az alapjai, hanem esetleg egyes falszakaszai is beépítésre kerültek a barokk épületbe.

AZ OLTÁR MÖGÖTT ELŐKERÜLT PÉNZ

A kutatómunkában közreműködő Dr. Horváth Ferenc régész által készített szakvéleményben a még karácsony előtt a szentély mögött-alatt előkerült pénz is szerepel, amiről időközben kiderült, hogy II. József 1782-es verésű egykrajcárosa. 

ÜVEGRESTAURÁTOR

A mai napon került sor a templom ablakaival foglalkozó üvegrestaurátor helyszíni szemléjére. Az építész és  statikus részvétellel történt bejárásról Gellért sem hiányzott, az üvegablak specialista szakember szemét pedig nem nem kerülte el  az, hogy az ablakok rendkívül rossz állapotban vannak, a tok nélküli, a széleken közvetlenül a falhoz rögzített üveglapok részben a körítő szerkezet mozgásai, részben a korábbi javítgatások miatt helyenként a kiesés határán állnak, a hajdan nyitható ablakszárnyak nyílófelületeinek üveglapjait helyenként valóban csak a Szentlélek tartja. 

A festett üvegfelületek mellett a külső oldali védőüvegek is felújításra várnak, részben állapotuk, részben szerencsétlen konstrukciós felépítésük, a képek osztásrendszerétől független osztóbordáik miatt, amellyel az üvegablakok képeinek belső tér felőli megjelenését zavarják, így esetükben a felújítás gyakorlatilag teljes cserét fog jelenteni. 

Mester Éva DLA, Ferenczy Noémi díjas restaurátor, műemlékvédelmi szakértő személyének megjelölésével a plébánia a meglévő állapot áttanulmányozása után első lépésben kutatási-vizsgálati engedélyt fog kérni a Kulturális és Örökségvédelmi Hivataltól. 

RENDHÁZI NAPLÓ 1763-1767

A napló magyarra fordítása során újabb érdekes írásos adalékok, utalások, bizonyítékok kerülnek elő a templom kriptájára vonatkozóan. A korabeli statikai problémák és azok kezelése mellett számos temetettel kapcsolatban konkrétan említi a napló írója a kriptát. Egy helyen a kripta falába utólagosan épített ablakokról is szó van.

Ne felejtsük el, hogy akkoriban a környező terepszint minimum egy méterrel a jelenlegi alatt volt. 

A teljes fordítás a számunkra most legfontosabbnak tűnő kiemelésekkel a "FORRÁSOK" oldal alján olvasható.

(A templomfelújítástól függetlenül is érdekes olvasmány az 1760-as évekbe történő bepillantást adó napló)

RONCSOLÁSOS FELTÁRÁSOK

A műszeres vizsgálatok és a levéltári kutatások olyan szintre kerültek, hogy lehetővé és indokolttá vált a statikai szakvélemény folytatása miatt is fontos és oly sokszor emlegetett roncsolásos vizsgálatokra vonatkozó konkrét engedélykérelem összeállítása. A Kultúrális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH) benyújtandó kérelmünk mintegy 30, konkrét szerkezeti feltárási helyre vonatkozó része a "KUTATÁS" oldalon olvasható.

ÜVEGABLAKOK

Templomunk felújításának részét képezi az üvegablakok rendbetétele, restaurálása is.

A körítő falazatok esetleges deformációja ugyanis ezeket is veszélyeztetheti túl magának az ablakszerkezetnek és üvegbetéteknek az idő múlásával egyébként is bekövetkező állagromlásán. Templomunk üvegablakai  - mint ahogyan a kép alján is látszik - 1905-ben készültek, Palka József neves budapesti üvegfestő mester munkájaként.

Palka József korának egyik legtöbbet foglalkoztatott üvegfestő mestere volt, hirdetése a Magyar Állam című politikai napilapban is megjelent az 1800-as évek legvégén.

Munkásságával  a Magyar Katolikus Lexikon szerint számos rangos kiállítási díj mellett 1912-ben elnyerte X. Pius pápától a pápai arany érdemkeresztet.

TŰZVÉSZ?

Hogyan terjedtek a rémhírek a történetírásban is. 

A vonatkozó források az 1887-es tűzesetet "tűzvészként" tartották számon, melyben a templom nagy kárt szenvedett. A levéltári kutatások adatai némileg árnyalják a képet. 

A "TÖRTÉNET" oldal alján olvasható a korabeli hiteles beszámoló.

ÚJABB ÉRDEKESSÉG

Egy ilyen kutatómunka folyamatosan szolgál érdekességekkel. A lenti szöveg elolvasása után, az ember más szemmel kezdi nézni azokat a részleteket, amiket egyébként 40 éve lát és majdnem kiverik a szemét. És újabb dolog derül ki. De először olvassuk a szóban forgó szöveget:

1894. február 7. "Kezdetét vette a nagyböjt. A hívők nagy serege volt a reggeli szentmisén, mely alatt ájtatosan jöttek hamvazásra. Délután 3 órakor pedig megkezdődött a nagyböjti délutáni isteni tisztelet Szentségkitétellel. A nagyböjti szónoklatokat Nt. Lővik Iván segédlelkész fogja tartani. Ma mondotta az elsőt. A templom a szószoros értelmében zsúfolásig megtelt ájtatos hívekkel, úgy hogy a szónok a hívek serege között alig tudott a szószékhez jutni. Adja az ég kegyes Ura, hogy ezen isteni tiszteletek a hívek lelki üdvére és mennyei jó Atyánknak dicsőségére legyen."

Eddig úgy tudtuk, hogy a szószékre az oldalfolyosó emeletéről lehet kijutni. 

De nézzük csak azt a szószéket!

A szentély felőli oldalon valóban látszik az egykori feljárat helye. 

FORDÍTÁSOK

A Csongrád Megyei Levéltárban található latin nyelvű minorita rendi iratok fordítási munkálatai Siptár Dániel történész jóvoltából javában zajlanak. 

Az elkészült részek bemutatására külön oldalt hoztam létre, "FORRÁSOK" címmel. 

A kriptára vonatkozó részeket külön kiemeltem. A kriptába a kezdeti időkben temetett világi személyek egy részének  névsora - az első 40 fő - is önmagáért beszél, és ezek együttesen az egyébként a műszeres kutatások révén már tényként kezelhető altemplom-kripta kérdést az írott források oldaláról is egyértelművé teszik.
A kriptában egyébként ide temetett felsővárosiak mellett akkori közéleti szereplők nevei is feltűnnek, mint például Szörényi Ignác Csongrád Megye alispánjának, vagy Khlosz Mátyás Békés Megye egykori alispánjának neve.
A kriptára utaló kitételek kutatása miatt első körben a korai írásokat vizsgáltuk, a későbbiek további eltemetettekről is említést fognak tenni. 

DELTA

Hétfőn az SZTE munkatársai az M1 tévécsatorna Delta című műsora számára készítettek összefoglalót az elindult előmunkálatokról és az altemplomot felderítő georadar vizsgálatokról, ahol dr. Sipos György maga ismertette az általuk végzett kutatásokat. 

TEMPLOMUNK A PANORÁMA MŰSORÁBAN

Még karácsony előtt készült a templomfelújítás elindult munkálatairól ez az összeállítás:
http://www.youtube.com/watch?v=oNTpG8cNxgk

KORMEGHATÁROZÁS

A belső padlószint alatti, de a külső terepszinttel közel egyező magasságban vett minta kormeghatározása alapján a kivett tégla készítésének ideje a barokk korra, a templom építésével közel egybeeső időszakra datálható, tehát ez a mintavétel még nem igazol középkori eredetet ezért Dr Horváth Ferenc régész egy mélyebb helyről történő mintavételt tart indokoltnak. 

TOVÁBBI ÍROTT FORRÁSOK

Talán nem számít "kegyeletsértésnek" ha az altemplomot kutató munkánkhoz újabb adalékként egy 1768-ból való végrendeletet vizsgálunk. A végrendelet írója az első oldal felső harmadában külön megemlíti arra vonatkozó kívánságát, hogy a Felsővárosi Minoriták templomának kriptájába temessék el. 

"Lelkemet ajánlom az én Teremtő Istenemnek, Testemet pediglen az föld gyomrának, hogy halálom után temettessék Tisztelendő Minoriták Templomjokban lévő Kriptájában."
Ez a másik testamentum ugyancsak a Minoriták Templomának kriptáját említi, mint kívánt temetési hely:

GEORADAROS VIZSGÁLAT

Az SZTE-ATIKÖVIZIG munkatársai elkészítették az általuk végzett georadaros vizsgálat összefoglaló kiértékelését. Ennek főbb megállapításai az alábbiak:

1. A templomhajó alatt, a második és harmadik pillérközben cca 3*3 m-es raszterben egyértelműen altemplomra utaló boltozatok láthatóak, amelyek alatt a műszeres vizsgálat szabad, levegővel töltött üregeket érzékelt.

2. A templomhajó alatti altemplomhoz kapcsolódóan három helyen is olyan jelek érzékelhetőek, amelyek egyértelműen  utólagos földbetöltést mutatnak. Ezek az utólag beépített lift gépházának ajtaja alatti terület, az oldalfolyosónak a sziklakápolna mögötti szakasza, valamint az oldalfolyosónak a jelenlegi templombejárat közelében lévő hely. A vizsgálat következtetései szerint - összhangban a templom alaprajzából következő, a  lépcsők közvetlenül közelségével összefüggő gondolatokkal - ezeken a helyeken feltételezhetőek a kripta-altemplom egykori lejárati helyei.

3. A szentélyben az oltár mögötti és előtti részeken szintén utólagos betöltések jelei érzékelhetőek, az oltár előtti részen pedig a templomhajóban érzékelhetőhöz hasonló, boltozatra emlékeztető jelet adott a vizsgálat.

AZ ELSŐ KORMEGHATÁROZÁS

A mintavétel helye

A munkában közreműködő régészek és az SZTE munkatársai ezen a helyen emeltek ki egy téglát, abból a célból, hogy meghatározzák annak korát. Amennyiben a vizsgálat a domonkos rendi templom építésének korára utal, valószínűleg nem lesz szükség újabb, ilyen jellegű vizsgálatra, de ha a barokk kor időszakát mutatja ki, célszerű lesz egy  mélyebb helyen megismételni a mintavételt.  

TETŐSZERKEZET ÁLLAPOTA

Spontán "megoldás"

A képen látható létrás alátámasztás nem éppen az optimális műszaki megoldás, de az oldalszárny tetőszerkezetének állapota sajnos indokolttá teszi az SOS beavatkozásokat. 

AZ OLDALSZÁRNY FÖDÉMVIZSGÁLATA

Az oldalszárny padlásfödéme

A padlástérben lévő fa gerendafödém állapotát csak a feltöltés részleges eltávolításával lehet megvizsgálni.

FALSZÁRÍTÁS

Padlástérbe vezető falszellőző

Míg a délkeletei oldalon a Tímár utca felőli szabad homlokzati felületen vannak kivezetve a falakba vésett  szellőzőcsatornák, addig az oldalszárny felőli - épülettel takart - felületen a padlástérbe.

HARANGOK

"Ne feledkezzél meg szegény magyarokról..."

Valaha jobb időket éltem.

AZ ELSŐ "LELET"

Még karácsony előtt történt, hogy az oltár mögötti elfalazott falnyílás előtti mélyedés vizsgálatakor a 11 éves amatőr régész segítőm a földben egy pénzdarabot talált. A profi régészek lajstromba is vették az alaposabb vizsgálat során az 1700-as évek elejére datált érmét. A lehetőségek szerint később fotót is fogok róla közzétenni.

ÍROTT FORRÁSOK (FOLYTATÁS)

Újabb adatok:

Értékes információk 

Mint hogyan az már a plébániai újságban is megjelent:

Részletes  dokumentumokat  találtunk pl. a kriptára vonatkozóan, amelyek 1764-től kezdve tételesen felsorolják azoknak a világi személyeknek a nevét, akik templomunk kriptájába vannak eltemetve. Egy figyelemfelkeltő bejegyzés: 

"1766. március havának 14. napján Szörényi Ignác Úr, nevezetes Csongrád Vármegye rendes alispánja életének 48. életévében elragadtatott. Kinek megvizsgált teste folyó hó 16. napján Templomunk Kriptájába, a szentély felől a második, a kórus felől a harmadik oszlop alá temettetett kelet felől."

Vagy egy másik: 

"1767. január hó 14. napján templomunk –elhunyt Szabó József confrater-ünk költségén emeltetett– kisebb kriptájába [eltemettük] a két esztendős és hat hónapos Ilonát, Koch Zakariás és Szabó Ágnes  leánykáját, aki elhunyt Szabó József confrater-ünk unokahúga."

E két bejegyzésből –s a többiből– következhet az, hogy a.) a kriptának két lejárata volt, egy a szentély, egy a kórus felől, b.) hogy eleinte az elhunytakat a földbe temették, majd később szervezettebbé vált a temetkezés, mint látjuk, valaki kis kriptát emelt a saját költségére, amelybe családtagjait temették, c.) két vagy több kripta volt, mert az iratok egy idő után nagy ill. kis kriptáról beszélnek. Hogy ezek közlekedtek-e egymással, vagy különálló temetkezési helyek voltak, annak kiderítése későbbi kutatást igényel.

(Forrás: Felsőváros, Aranyosi Vitéz Gellért írása)

TÁJÉKOZTATÓ A MUNKÁK ÁLLÁSÁRÓL

http://www.youtube.com/watch?v=oNTpG8cNxgk

ÍROTT FORRÁSOK

A plébánia "háztörténetének" áttanulmányozása irányt illetve megerősítést ad az eddigi vizsgálódásainkhoz. Az itt látható 1825-ös bejegyzés - mint az 1730-as évektől kezdődő szöveg egésze - latinul van ugyan, de egyértelműen utal a kripta egyik lejáratának helyére. A lap tetején olvasható:

Háztörténeti részlet

Fordítása:

"Az Úr 1826. esztendejében a Szent Miklósnak szentelt templom külső oldalát a kripta kapuja mellett kelet felől megkentük és fehérre festettük, vagyis a Szentély és a Torony egy részét."
A fenti mondatban leírtak - az épületegyüttes "keleti oldala", a Szentély, torony egy része - kísértetiesen az oltár mögötti elfalazott nyílás helyére illenek. 

RÉGI PADLÓ

Ezeken a fotókon még a mostani előtti padlóburkolat is látható

Karzat oszlopa előtti pad és a régi padló

Templombelső

A SZENTÉLY RENDHÁZ FELŐLI OLDALA

A kép a rendház padlásán készült, és a templom szentély oldalfalának korábbi nyílásbefalazását mutatja.

A rendház padlása felőli boltozat

Érdemes összevetni a szentély felől látható "nyomokkal". A boltív magasságilag a templomtér felől látható "kontúr" alsó harmadában van:

A szentély bal oldali fala

A TATÁRJÁRÁS ELŐTT

A lenti kép a tatárjárás előtti Szeged környékét, benne az akkor Asszonyfalvának nevezett mai Felsővárost  mutatja. Az akkor valóban szigetként létező Boszorkány szigeten, a más mederben folyó és két helyen is a Tiszába ömlő Maroson kívül a templomunk témája kapcsán az az érdekesség, hogy a térképen jelölt Szent György templom pozíciójához - lásd az előző bejegyzésben, a Dózsa iskola udvarának helyén volt templom - viszonyítva látható, hogy templomunk helyéhez az akkor több ágon is folyó Tisza egyik folyómedre rendkívül közel volt. 

Szeged a tatárjárás előtt

Forrás: http://epiteszforum.hu/node/19872

A képen viszonyítási pontként gyakran említett, - és néha a mi templomunkkal kevert - Szent György templom látható. Ez volt a Dózsa iskola helyén, és ez az, amit közbenső födémek beépítésével iskolává alakítottak.

A hajdan szomszédos Szt. György templom

A halványan látható dátum szerint 1906-ban még állt.

A LÉPCSŐ HELYÉN ÉPÍTETT LIFT

A liftakna felnyitásakor bebizonyosodott, hogy az alsó gépház nélkül épült hidraulikus lift szerelt aknájának alsó szintje az oldalfolyosó padlószintjével gyakorlatilag megegyezik és az építéskor a plébánián dolgozók is úgy emlékeznek, hogy a lift helyén korábban volt lépcső alatti tér burkolt padlószintje is közel ez volt. Vagyis, ha ennek a résznek volt is korábban bármilyen kapcsolata a padlószint alatti terekkel, jelenleg ez a kapcsolat a lépcső esetleg erre utaló létén kívül mással nem igazolható, így a lebetonozott padlójú liftakna miatt ez a vizsgálati irány nem bizonyult termékenynek.
Mindezt természetesen össze kell majd vetni a georadaros vizsgálat oldalszárnyban felvett hosszmetszetének kiértékelésével.

1747-ES TÉRKÉP

Az alábbi térképen (jobb oldalon alul, a Superior Civitas - Felsőváros - feliratnál, az S betűtől jobbra) még a rendház építését megelőzően épített ideiglenes fa templom látható. Megjegyzendő, hogy az egyébként 1747-re datált építésű rendház ezen térképen nem látható.

Szeged az 1700-as években

Külön érdekessége a térképnek, hogy látható rajta a jelenlegi Dózsa iskola udvarának helyén akkor már meglévő - és 1910 körül lebontott - Szent György plébániatemplom is, ami maga "alakult át" többszintes iskolává.
Az árvízi állapotokat mutató rajzon még együtt szerepel a két templom:

Árvízi látkép Felsővárosról, a minorita templom környékéről

Az alábbi videón 1.33.-nál pedig még látható is a tanulók által a régi templomról - nyilván fotó alapján - készített makett:

http://www.youtube.com/watch?v=yxttHTSoG1A

SZEGEDMA.HU, TELIN TV

Templomunk felújítási munkálatainak elindulásáról adott hírt a  Szegedma.hu hírportál is:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/12/megujul-a-minorita-templom-fotok-video.html

MAGYAR KURÍR

A katolikus hírportálon megjelent Gellért beszámolója a templom felújításának elkezdett munkáiról. Itt olvasható:

http://www.magyarkurir.hu/hirek/megujul-szeged-felsovarosi-minorita-templom

Rövid részlet a templom plébánosának a munkálatok megkezdése előtt a híveknek címzett leveléből:

„Kérünk tehát Benneteket, kedves Testvérek, hogy biztosítsátok ennek a munkának az imádságos hátterét, és támogassátok egyöntetű szándékotokkal, hogy ha Isten akarata is ez, a soha vissza nem térő évfordulóra álljon itt, Szeged-Felsővároson egy Istenhez méltó, az embereknek kedves szent hajlék, amelyről a belépő embernek eszébe jut: 'Igen, ez az Isten háza és kapuja a mennynek...' (Ter 28, 17) Szent Miklós püspök, egyházközségünk védőszentje, könyörögj érettünk!”

KORMEGHATÁROZÁS

A tegnapi napon történt régészeti helyszínelés alapján megkezdődtek a templom szentély külső falának kormeghatározási vizsgálatai.  Először a cca 1,30 m-el a jelenlegi padlószint alatt előkerült boltív alsó részének műszeres tanulmányozása zajlik, ezen belül a tegnapi radioaktív háttérsugárzás mérés, ami a thermolumineszcens (TL) vizsgálat része.

Ennek eredménye fogja meghatározni az esetleges további vizsgálatokat. A későbbiekben ugyanis szükség lehet a mélyebben lévő részek kormeghatározására is, de erre majd a roncsolásos feltárások és alapozás vizsgálat során fogunk sort keríteni.

A most vizsgált falrész érdekessége, hogy - bár a jelenlegi templom külső falának padlószint alatti belső részéről van szó - a felület vakolt. Ez is utalhat arra, hogy  ez a rész utólagos feltöltés, eredetileg itt valamilyen használati tér volt.

A MINORITA TEMPLOM MŰHOLDRÓL

A felsővárosi templom madártávlatból itt tekinthető meg:
http://wikimapia.org/#lat=46.2591256&lon=20.1588875&z=18&l=21&m=b

A MINORITA TEMPLOM RÉGI BELSŐ FOTÓI

Egy képeslap a II. világháború  körüli időkből

Érdemes megfigyelni a különbségeket a jelen állapothoz képest. A falak sötét színűek voltak, az áldozórács még megvolt - ennek nyomai még ma is látszanak a szentélybe vezető lépcsőnél - a jelenleg az oltárkép két oldalán álló Szent György és Szent István szobor a szentély bejáratánál állt. Az ambó helyén oltár állt. Jól látszik a szentély és sekrestye közötti ajtó feletti még meglévő nyílás. A zászló a szentély hajó felőli bejáratánál volt. (Ezen a helyen Alajos Atya idejében is voltak a zászlók, de utána valami miatt el lettek mozdítva).
A templomhajó világításának hangsúlyos elemei voltak a boltozatról mélyen leengedett díszes csillárok.

KATONAI TÉRKÉP 1806-BÓL

A templom mögötti - feltehetőleg gazdasági jellegű - épületek látszanak a korabeli katonai térképen:

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html
Akit érdekel, érdemes átböngészni a térképet nemcsak a templommal összefüggésben. Érdekes lehet látni rajta az azóta már nem létező folyó holtágakat, például az azóta részlegesen rendbe rakott újszegedi Holt -Maros szakaszok eredeti nyomvonalait.


I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme"-t, (a második illetve Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. 1819-től egészen 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények, amelyek végül összefüggően ábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat. A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagy felbontásban beszkennelte és felpakolta a netre, méghozzá ügyesen összekötve a Google Mapsszel, osztott képernyőn. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig a korabeli állapotot és a mai fotókat. A Google képei természetesen sokkal részletesebbek, de a látvány még így is bizsergető, és biztos, hogy a nem-történészeket is leköti.

A képen a Google Maps-el összehangolt katonai térkép vonatkozó része látható, a szegedi felsővárosi minorita templommal és a mögötte lévő - valószínűleg a minoriták használatában volt gazdasági jellegű - épületekkel.

Térkép 1806-ból és napjainkból

ELŐZETES VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A georadaros vizsgálat során az épület jellemző helyein, különböző erősségű antennákkal készített felvételek közül két rendkívül érdekes és fontos információt mutató kép látható itt.

Az első felvétel a templomhajóra illesztett hossztengelyirányú és keresztirányú  radarfelvétel eredményét mutatja, rajta a cca 3*4 m-es raszterű, erősen boltozatokra hasonlító, padlószint alatti szerkezetekkel. 

A padlószint alatt érzékelt építmények "metszetrajzként"

A második felvételen két hosszirányú és egy keresztirányú radarfelvételből generált térbeli kép látható, mutatva az eddig sejtett - a templomhajó alatti - szerkezeteket kiegészítő, a Lourdes-i oltár alatti, illetve a  "liftes" pillér felé vezető alépítményeket is. 

A metszetekből "generált" térbeli formák  3D verzióban

Utalva a korábbi bejegyzések egyikére, ezek az információk megerősíteni látszanak mindkét eddig sejtett lejárat helyét, vagyis hihetőnek látszik, hogy mindkét oldalszárnyi lépcső felé volt valamilyen megközelítési lehetőség. A liftakna vizsgálata tehát egyre indokoltabbnak látszik.

A felvételekből - a szakemberek eddigi gyakorlata és tapasztalatai alapján - jelenleg az is sejthető, hogy a műszerek által érzékelt szerkezetek alatt 10-60 cm közötti vastagságú szabad légtér jelenleg is van.

A műszeres vizsgálatok Dr. Sipos György az SZTE Természeti földrajzi és geoinformatikai tanszéke tudományos munkatársának és Katona Orsolya doktorandusznak köszönhetőek.

Az alsó kép tehát egyúttal Alajos Atyát is "rehabilitálni" látszik. (Lásd korábbi bejegyzésemet)

TÁJÉKOZTATÁS A MINORITA TEMPLOMRÓL

A felújítási munkálatok jelenlegi állásával kapcsolatosan felvetődő kérdések és válaszok itt hallhatóak:

http://www.youtube.com/watch?v=rkqz_J8WMOA

A FELSŐVÁROSI TEMPLOM FOTÓI

A diavetítésben megtekinthető fotókat Zombori István készítette.

ÜTEMTERV

A "CÉL" című bejegyzést bővítettem, egy a felsővárosi templom felújítási munkálataira vonatkozó előzetes, a teendőket nagy vonalakban tartalmazó ütemterv vázlattal.

KÉRDÉSEK

A "KUTATÁS" oldalon KÉRDÉSEK címszó alatt kezdtem el összegyűjteni azokat a megoldandó, megválaszolandó felvetéseket, amik már most, a felmérési-feltárási folyamat elején felmerültek.  

A lista nem fontossági sorrendben tartalmazza ezeket, és nyilván bővülni is fog.

CSŐKAMERA

A Szegedi Vízmű Zrt. munkatársai a jövő hét folyamán előzetes helyszínelést tartanak a felsővárosi templomban. A cég által szennyvízcsatornák belsejének vizsgálatára használt távirányítású csőkamerák ugyanis alkalmasak lehetnek a templom alatti esetleges terek, illetve a szentély mögött már látható, és az oltár alá vezető járat tüzetesebb vizsgálatára, és a kamera által látottak rögzítésére és elemzésére. 

LIFT

A jövő héten kerül sor a jó pár évvel ezelőtt megépített lift aknájának vizsgálatára. A minorita templomban való pontos helye, a megépülése előtt a helyén használt lépcső, és a lépcső alatti térbe vezető, a rendház földszinti folyosójáról nyíló ajtó - amely most a lift ajtója - felveti annak gyanúját, hogy eredetileg a felfelé vezető lépcső alatt esetleg indult egy lépcső a rendház pincéjébe, pontosabban a sekrestye előtere alatti esetleges pincetérbe.
Megjegyzés: Az is előfordulhat, hogy néhai Alajos Atya azon információja, miszerint az oldalszárnyban lévő lépcső alatt volt a lejárat, azzal a módosítással igaz, hogy nem arról a lépcsőről van szó, amire Ő gondolt, - hiszen ezt az információt Ő is valakitől hallotta - hanem erről a másik lépcsőről. Ennek próbálok utánajárni.

A SZEGEDI MINORITA TEMPLOM FŐBEJÁRATA

Egy régi felvétel, amelyen a főbejárat az eredeti változatában látszik, az utólagos előépítmény nélkül.

Még a főbejárati timpanon nélkül

A feltöltés ekkor már megtörtént, a templom belső padlója a Munkácsy utcai járdával egy szintbe került.

Vajon a templom felé a kép szerint markánsan emelkedő járdavonal csak optikai csalódás,vagy a templom környéke valóban - dombszerűen - hamarabb lett feltöltve?
(Megjegyzés: a kép bal oldalán látszik a kor egyik jellegzetes szegedi típus épülete, az árusító pavilon, amely a Széchenyi téren és az Újszegedi Ligetben is előfordult. Ez utóbbiban maradt fent legtovább.)

LEJÁRAT A KARZATRÓL

A karzat alatti részen régen volt egy oldalbejárat. Ennek helye az oldalfolyosón ma is látszik. A templom felőli oldalon ennek helyére került a lourdes-i "sziklakápolna", megszüntetve a karzatról történő közvetlen bejárás lehetőségét.

Lourdes-i oltár a karzat alatt

A tervezési program összeállításakor fontos és eldöntendő kérdés lesz ennek a régi bejáratnak az esetleges helyreállítása, ami nyilván érintené a sokkal a templom megépülése után elkészített Lourdes-i oltárt.