KORMEGHATÁROZÁS

A kutató-feltáró munkában eddig is kulcsszerepet betöltő, a Dr. Sipos György az SZTE Természeti földrajzi és geoinformatikai tanszéke tudományos munkatársának vezetésével zajló műszeres vizsgálatok is folytatódnak annak érdekében, hogy egyes, a templommal kapcsolatos információk, feltételezések egzakt módon tisztázhatóak legyenek és a rendelkezésre álló technikai lehetőségek maximális kihasználásával pontos képet kapjunk az egyes épületrészek koráról. A templom alapjainak különböző pontjain vett téglaminták 1753 +/- 28 évre, vagyis érdemben a barokk templom ismert építési idejére datálják valamennyi vizsgált rész korát, egyelőre cáfolva a korábbi időkből származó és részeiben meglévő előzményekre vonatkozó feltételezéseket. 

TÍMÁR UTCA FELŐLI LEJÁRAT

A folyamatban lévő alapfeltárások részben az altemplom falazott belső pilléreinek, részben a külső falak lehetőség szerinti összes hozzáférhető, szerkezetileg különböző helyének vizsgálatára ki kell hogy terjedjenek.  Ennek jegyében a Tímár utca felőli oldalon a belülről már láthatóvá vált egykori lejárat 

(korábbi fotó helye:  http://templomfelujitas.blogspot.hu/p/altemplom.html)  

A Tímár utcai lejárat belülről

helyén is feltárást kellett végezni, ahol "papírforma szerint" láthatóvá is váltak a lejárat falon kívüli részei, egyes lépcsőfokai és a lépcső oldalfalai is.

A Timár utcai egykori lejárat befalazásának nyoma

Az egykori lépcső lépcsőfokai.

Az utólagos befalazás járdaszint alatti része

Az egykori lépcső fokai

Az altemplom határoló falainak belső felületein fúrásos falvizsgálatra van szükség annak tisztázására, hogy a falak "túloldalán" vannak e olyan egyéb, eddig nem előkerült, de bizonyos szempontokból régóta gyanított, feltételezett további térrészek, amik egykor szintén az altemplom tér részeit képezhették. Az altemplom már feltárt részeinek alaprajza, a templom főbejárata környékén jelentkezett padlósüllyedés, valamint a kutatómunka során felmerült egyéb utalások miatt régóta fennáll a gyanú, hogy egyéb terek is kiegészíthették a jelenleg már ismerteket bár a padlófelület georadarral történt vizsgálata nem erősítette ezeket a gyanúkat. Az úgynevezett Szabó kripta környéki, a szentély felőli pillérköz, a szentély alatti rész, valamint a templom főbejáratának belső oldali részei voltak eddig ezek a leginkább tovább vizsgálandó részek.  

A templom alaprajzának vizsgálata során az oldalszárnyi lépcső kvázi orsótéri falainak vastagsága adott okot egy másfajta gyanúra, amit később a padláson észleltek is erősítettek, nevezetesen azt, hogy ezen a részen nem volt e a múltban egy esetleg egy korábbi építési fázisból származó épületrész, szerkezeti elem, esetleg egy torony.

A jelenleg is zajló aprólékos kutatómunka célja mindezek tisztázása, a feltételezések cáfolata vagy megerősítése, a továbblépés szempontjából alapvető valós helyzet feltérképezése.