A BELSŐ FALFELÜLETEK

A hívek nagy része számára valószínűleg nem ismert, hogy a templom falainak belső felülete nem az eredeti falfelület. Az 1939-es víztelenítési eljárás keretében az eredeti falak belső oldalába függőleges szellőző hornyok/csatornák lettek vésve, amelyek alul és felül a falakat vízszintesen átmetsző szellőzőcsatornával lettek összekötve a külső légtérrel. Ezeket a szellőzőket lehet látni a templom külső falán pl a Tímár utca felől is, egymás felett kettesével.
Az eljárás során a belső falfelületen kialakított hornyokat pedig egy egyszerű éltégla fallal takarták el, így a ma látható belső falfelület ezen éltégla fal felülete, nem pedig a barokk templom fala. 
Ha valaki közel szemmagasságban ököllel megüti a falat, a döngéséből is lehet hallani, hogy nem egy régi vastag  falat, hanem egy vékony válaszfalszerű falat dönget. De azért a kedves hívek ne kezdjék el döngetni, inkább higgyenek nekem. Döngetés helyett érdemes felfelé nézni, mert az oszlopfejeknél jól látszik az utólagos eléfalazás  teljesen véletlenszerű tagozat szétvágása.

Utólagos belső betétfal és fejezet "találkozása"

A pár évvel ezelőtti elektromos felújítás során a szentély jobb oldalán lévő falnál az elektromos vezetékek falba történő bevésése olyan jól sikerült, hogy ezt a vékony falat kb 1 méter hosszon vízszintesen teljesen átvágták, és kézzel mögé lehetett nyúlni.