Résztvevők:
Darvas Imre okl. építészmérnök, teljes körű építész tervező
Aranyosi Vitéz Gellért egyházközségi képviselő
A járat bal oldalán lévő téglafelületen benyúlva azt lehetett érezni, hogy a felület cca 40 cm után megszűnik és utána ismét föld érezhető. Ez felvetette annak gyanúját, hogy ez nem fal, hanem egy falazott pillér.
Ezt a gyanút megerősítette a bal oldalon lévő feltöltés kikaparása, amely során az látszott, hogy a fenti téglafelület egy a templomhajó tengelyében lévő – feltételezhetően pinceszinti – téglapillér, amely a felette lévő, a többi felülettől eltérő megjelenésű padlófelületet tartja.
A kézzel elérhető mélységen túl jelen szintű vizsgálatokat tovább nem folytathatjuk, az már túlmutathat a roncsolásmentes vizsgálaton. Feltételezésem szerint egy pinceszinti bejáratról van szó, amely utólag le lett zárva, ekkor épülhetett az egyébként szokatlan téglakiosztású téglapillér a bejárat közepébe, és ez egyúttal tartja is a felette lévő, feltételezésem szerint a lezárással összefüggésben épített padlószerkezetet.
 |
| A pillér ezen szakaszának teljes szélessége előkerült |
 |
| Szokatlan, szabálytalan téglakiosztású pillér került elő |
Úgy gondolom, feltétlenül érdemes lenne máshol történő bontás előtt ezen a nyomon továbbhaladni, hiszen a jelen állás szerint elképzelhető, hogy ez a járat vezet akár a templomtér alá is, de a szentély alá szinte biztosan.
A korábbi vizsgálatok során kerestünk pinceszellőzőket, de ilyenek nem láthatók, aminek az is lehet az oka, hogy a templom külső felületén az árvíz utáni cca 1 m-es feltöltés után új lábazat is készült, amik eltakarhatják ezeket az esetleges szellőzőket. (a magasabb szinten lévő szellőzőnyílások funkciója ismert, ezek 1938-ban a víztelenítési eljárás során létesített belső oldali szellőzőcsatornák kiszellőző nyílásai)
Az oldalszárnyban és a templom szentélyben található két szellőző rendeltetése szintén pontosítandó még.
